Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1917. év
1917. ápr. 2. (6.) — 1. A német birodalom élelmiszerrel való megsegítése magyarországi kivitel útján. Miniszterelnök úr az ülést megnyitván, felkéri a honvédelmi miniszter urat és az Országos Közélelmezési Hivatal elnökét, 1 hogy a tegnapi, azaz folyó évi április hó 1-én tartott közös miniszteri értekezlet 2 tárgyalásairól tegyenek a minisztertanácsnak jelentést. A honvédelmi miniszter úr és az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke erre részletesen ismertetik a szóbanlévő tárgyalásokat s azok eredményeként azt az indítványt terjesztik a minisztertanács elé, hogy járuljon hozzá 1. / a fejadagnak a németországi fejadaghoz hasonló megállapításához, 3 2. / az árpának sörgyártáshoz való felhasználásának betiltásához és 3. / 200.000 drb. marhának a német birodalom részére, megfelelő rekompenzáció mellett való felajánlásához. A minisztertanács mély sajnálattal értesül a német élelmezési viszonyok váratlan megromlásáról, amely az összes érdekeltekre nézve a legmesszebbmenő elhatározásokat teszi szükségessé. A maga részéről kész levonni e változott helyzet konzekvenciáit, hangsúlyoznia kell azonban, 1./ hogy különösen a lisztszükséglet fedezése terén a Magyarországon még foganatosítható rendszabályoktól csak nagyon korlátolt eredmény várható. A magyar kormány ugyanis megtett eddig is mindent, hogy a múlt évi példátlanul rossz termés dacára a közélelmezés terén segítségére jöjjön az osztrák ós a német kormánynak. Ennek folytán már az 1916. óv december havában, tehát akkor, amidőn a német birodalomban némileg javították a fejadagot, az elhatározott második rekviziciót 4 olyan fejadag alapjára fektette, amely nemcsak a gazdasági év elején megállapított fejadagnak, de a német és az osztrák fejadagnak is sok helyen tetemesen alatta maradt. Ennek folytán készséggel eleget tesz ugyan a kormány a fejadag újabb megállapítására vonatkozó kívánságnak, de a legnyomatékosabban hangsúlyozza, hogy ezzel említésre méltó megtakarítás eléretni nem fog, mert hiszen az utolsó rekvizíció az ország legnagyobb részében a most megállapítottnál alacsonyabb fejadag alapján történt. Amidőn sürgősen figyelmeztetné a minisztertanács erre a tévedésre az élelmezési közös bizottságot 5 és tiltakoznék az ellen, hogy a további számítások Magyarországot illetőleg ezen a téves alapon történjenek, egyúttal a legnagyobb nyomatékkal mutat reá, hogy a fejadag egyenlősége Magyarország nagy részében a lakosság aránytalanul súlyos megterhelését jelenti, mert hiszen úgy 1 Br. Kürthy Lajos. '- Ezen a napon közös minisztertanács nem volt, hanem valószínűleg tárcaközi értekezlet. 3 A 4586/1915. M. E. sz., a liszt- és kenyérfogyasztás szabályozásáról szóló, 1915. dce. 27-én kiadott kormányrendelet (R. T. 1915. 2149 — 2152. o.) értelmében 1916. jan. 10-től kezdve a lisztfejadag általában fejenként napi 240 gr. volt : nehéz testi munkások részére 300 gr, őstermeléssel foglalkozók részére 400 gr. — 7 gr. kenyeret 5 gr. lisztnek kellett számítani. Bevezették a liszt- és kenyérfogyasztási igazolványokat is. 4 L. az Országos Közélelmezési Hivatal 1916. nov. 27-i és dec. 4-i körrendeletét, R. T. 1916. 2824 — 2831. o. 5 A Monarchia és a hadsereg élelmezésének közös kérdéseivel foglalkozott, Larid"vvehr tábornok vezetése alatt.
