Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1917. év
krumpli-, mint zöldségtermelés tekintetében a nagy magyar Alföld lakossága az ottani klimatikus viszonyoknál fogva a Német Birodalom ós Ausztria lakosságánál sokkalta hátrányosabb helyzetben van. Azzal a semmitől vissza nem riadó áldozatkészséggel, amelyet a közös élet-halálharc terheinek viselésében a magyar nemzet az egész vonalon tanúsít, mint eddig tette, ezentúl is hajlandó a magyar kormány ezt a tehertöbbletet is vállalni a magyar nemzet részére. Beleegyezik tehát, hogy Magyarország lakossága részére kenyérterményben és krumpliban ugyanaz a fejadag állapíttassák meg, mint a Német Birodalomban, de azzal a kiegészítéssel, hogy azokon a vidékeken, amelyeken a krumpliadagot lehetetlen természetben kiadni, ennek ellenértéke (4 kg krumpli helyett 1 kg lisztet számítva) lisztben vagy gabonában adassék. Világosan ki kell jelenteni azonban, hogy már a ma érvényben álló fejadag az ország nagy részében mezőgazdasági lakosságunk egészségét és munkaerejét támadja meg. A kormány abban a reményben tett a tél folyamán ilyen messzemenő intézkedéseket, hogy sikerülni fog a romániai behozatalból 6 a tavaszi nagy munkák megindulásakor némi fejadagváltozást keresztülvinni. Most, hogy erről a reményről a németországi helyzet váratlan megromlása folytán le kell mondania, a legnagyobb gonddal eltelve néz a tavaszi munkák és különösen a termés betakarítása elé s a folyó évi gazdasági év eredményét különben is csekély munkaerőnek a rossz táplálkozás folytán beálló csökkenése folytán nagy mérvben veszélyeztetve látja. Végül figyelmeztet, hogy a tegnapi közös értekezleten alapul vett s a minisztertanáccsal rövid úton közölt számításokba valószínűleg egyéb hibák is csúsztak be. így például a hadsereg kenyéradagjának 30 grammal tervbevett leszállítása nem 1 millió métermázsa megtakarítást, hanem ez összegnek csak 1/10-ét eredményezheti. Ez összes számitások revíziója mutatkozik tehát szükségesnek. 2. / A malátakószítós oly mértékben engedtetett volt meg, amennyi malátacsírára az élesztőgyártásnak feltétlenül szüksége volt. Az a 12.500 tonna, amelynek malátakészítésre való felhasználása megengedtetett, felhasználtatott. Idevágó intézkedések szüksége tehát nem forog fenn. 7 3. / Magyarországnak kinőtt szarvasmarhában olyan nagy hiánya van, amelynél fogva a tej ellátás válságával küzdünk s a gazdasági munkák elvégzése a legnagyobb mértékben veszélyeztetve van. Ezzel szemben az idejekorán behozott borjú vágási tilalom 8 következtében növendékmarha tekintetéből a helyzet nálunk is épen úgy, mint Ausztriában, valamivel kedvezőbb. Állattenyésztésünk retablirozásának eme rezervoárját közgazdasági tékozlás megtámadni ós mostan felhasználni. Tekintettel azonban a Német Birodalom helyzetére, amely az ottani közélelmezési nehézségek leküzdését első feladatunkká teszi, a minisztertanács hajlandó a számításba vett maximális 200.000 darabból Magyarországra eső 1—-2 éves korú növendékállatot a Német Birodalom részére felajánlani ; szükségesnek tartja azonban, hogy ezek legelőn némileg feljavítva, lehetőleg csak június és július folyamán kerüljenek átadásra. Kívánatosnak tartja végül, hogy a kivitt állatoknak megfelelő bőrmennyisóg a monarchia két államának visszaadassók. 6 A háborúban legyőzött Romániát a központi hatalmak gazdaságilag kiaknázták. 7 539/1910. M. E. sz. r. a sörfőző és önálló malátagyári vállalatok árpakészletének igénybevételéről. R. T. 1916. 69 — 70. o. * 8 7512/1914. M. E. sz. r., 1914. okt. 10-én. R. T. 1914. 2278. o.
