Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

Bevezetés

szer a százai is meghaladta. 1867 elején a jegyzőkönyveket Vértessy Sándor miniszterelnöki titkár készítette, akinek azonban igen sok munkát adott ez a mellékfoglalkozás. Már 1867 márciusában elhatározták külön jegyző kineve­zését : „A minisztertanács teendőinek halmazata tekintetéből, s avégett, hogy a minisztertanács határozmányairól ő felsége mindig a lehető legrövidebb idő alatt értesülhessen, halaszthatatlan szükséggé vált, hogy a minisztertanács jegyzőkönyvidnek vezetése külön egyénre bízassék . . ," 23 A szakminiszterek is külön példányt igényeltek az őket érintő minisztertanácsi határozatból : „Hogy a minisztertanács határozmányainak az egyes szakminiszterek kellő pontossággal és gyorsasággal foganatot szerezhessenek, határozattá vált, miszerint a minisztertanács jegyzőkönyveinek mindazon pontjai, amelyek egyik vagy másik szakminiszter által eszközlendők, az illető szakminiszter részére lehető gyorsasággal, minden ülés után kiadványoztassanak." Ezeket a kiad­ványokat a miniszterelnöknek és a minisztertanács jegyzőjének kellett alá­írnia. 24 Vértessy után Markovics László c. udv. tanácsost javasolták a jegyzői tisztre, osztálytanácsosi ranggal és fizetéssel, majd amikor Markovics beteg­sége miatt nyugalmazását kérte, 1867. júliusában Reviczky Sándort, a minisz­terelnökségnél alkalmazott m. kit. udvari titkárt bízták meg a jegyzőkönyvek vezetésével. 25 A minisztertanács jegyzője, amint később látni fogjuk, a tárgya­lásokat nem szó szerint rögzítette, de mivel a minisztereken kívül egyedül ő vett részt a tárgyalásokon, fontos államtitkok tudójává vált, 'Ezért csak magas rangú, a miniszterelnökségen szolgálatot teljesítő, felettesei teljes bizalmát bíró hivatalnokot neveztek ki erre a tisztre. Az 1867-i, a jegyzőkönyvek külső for­májára vonatkozó fentebb közölt szabályozás és a jegyző személyének állandó­sága már ekkor megrögzítette a jegyzőkönyvek elkészítésének módját. 26 1867-től 1897-ig az 1867/64. M. K. sz. szabályzat volt érvényben. A király* illetve most már a minisztertanács elhatározása elé is tartozó ügyek új szabá­lyozásának munkájához 1895 végén fogtak hozzá, Addig a minisztertanács hatáskörére vonatkozólag szabályzat nem volt, viszont a törvények többször is megállapították a minisztertanács döntési jogát egyes kérdésekkel kapcso­latban. Pl. az 1871 : XXXII,, 1873-: XXVII., 1875 : XXXVI., 1885:111., 1890 : XIX., 1890 : XXV. t. cikkek a minisztertanácsra bíznak bizonyos bíró­sági területváltoztatásokat ; az 1880 : XXXI. te. szerint a helyiérdekű vasuta­kat az „összminisztérium" engedélyezi ; az 1890 : I. te. a törvényhatósági útadónak 10%-on felüli emeléséhez a minisztertanács jóváhagyását kívánja ; az 1886 : XXI. tc. 68., 73. §§-ai szerint a minisztertanács ruházza fel a főispánt rendkívüli hatalommal ; az 1885 : VII. tc. szerint a király az örökös és élet­hossziglani főrendiházi tagságot a minisztertanács felterjesztésére adomá­nyozza ; az 1879 : L. tc. szerint az ünnepélyes (oklevéllel való) honosítás iránt a minisztertanács tehet javaslatot ; az 1886 : XX. és 1890 : V. tc. értelmében a népfelkelésnek és honvédségnek az ország területén kívüli alkalmazásához — ha az országgyűlés nincs együtt — a minisztertanács beleegyezése kell, az 1891 : VIII. tc. szerint a bosnyák csapatok a király rendeletére a miniszterta­23 OL. ME. Mtj. 1867. márc. 27. (4.) — 5. pont. • 24 OL. ME. Mtj. 1867. márc. 27. (4.) — 6. pont, 25 OL. ME. 1867. júl. 17. (42.) — 1. pont, 26 A tisztázat mellett már ekkor is ott volt a jegyzőkönyv fogalmazványpéldánya és a kabinetirodába, felküldött német fordítás fogalmazványa. L. alább is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom