Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
Bevezetés
nács beleegyezésével hozhatók magyar területre ; a csapatok számának sza. poritásához is a minisztertanács beleegyezése szükséges. 27 Az új szabályzatok elkészítésére br. Bání'í'y Dezső miniszterelnöksége idején került sor. 28 Az 1895. nov. 21-i (42. sz.) minisztertanácsi jegyzőkönyv 9. pontja a következőképpen rendelkezett erre vonatkozólag : „Miután tapasztaltatott, hogy az 1867. évi március hó 17-én kelt minisztertanácsi határozat, mely megállapította azon ügyeket, melyek végelhatározás végett ő felségéhez terjesztendők, a viszonyok fejlődésével módosítást, illetőleg kiegészítést igényel, a miniszterelnök indítványa folytán megbízatott a miniszterelnöki államtitkár, hogy a szóban levő határozatnak módosítása, illetőleg kiegészítése tárgyában javaslatot dolgozzon ki." A miniszterelnökségi államtitkár, 20 Tarkovich József, egyben a minisztertanács jegyzője, 1896 január elejére mindkét tervezetet elkészítette. 1896. jan. 11-én Bánffy miniszterelnök körlevelet intézett valamennyi miniszterhez, megküldte számukra a két tervezetet és bírálatukat kérte, „egy felől a tényleg követett gyakorlat, másfelől általában véve a kormányzási ügyek célszerű intézése szempontjából". 30 Ugyanekkor a miniszterelnök Pápay István kabinetirodai osztályfőnöknek 31 is megküldte a két tervezetet, „behatóbb bírálat" céljából. Kísérőlevelében az ügyek megszaporodásával indokolja az új szabályzat szükségességét. Óvatos szövegezése arra az egy ebként közismert tényre is rávilágít, hogy a fontosabb ügyekben való határozathozatal kérdésében az uralkodó és a kormány szemben állt egymással. A viszonyok - írja — 1867 óta nagyot fejlődtek s a kormányzati ügyek messze túlszárnyalták azt a keretet, melyben 1867-ben mozogtak. Ebből származik, hogy ha az 1867-ben megállapított szabályzatot szigorúan betartanák, az uralkodót túlságos mértékben elárasztanák felterjesztésekkel. „Mindamellett azt A T élem, hogy nem volna ildomos, ha a kormány kezdeményezné az ő felsége legfelső elhatározásának fenntartott ügyek restr ingái ásat, minthogy ez oly látszatban tűnhetnék fel, mintha a kormány kívánná ő felsége hatáskörét megszorítani ós saját maga hatáskörét tágítani. Azt hiszem, megfelelőbb, ha a célszerűnek találandó restrictio legfelső helyről határoztatik el. Ennélfogva-a most készült jegyzékbe felvétettek mindazon ügyek, melyek az 1867-iban bennfoglaltattak, kivévén az egyletekről, ipar- és hitelintézetekről szóló 20. §-t, miután ezen ügyek időközben keletkezett törvények következtében nem képezik többé kormány engedélyezés tárgyát. — Bátor vagyok különben még az új tervezet 10. és 11. §§-aiban összegekben kifejezett határvonalakra ... figyelmét felhívni, miután a kívánatos restrictio érdekében talán célszerű volna ezen összegeket emelni." 32 27 Kmety i. m. 71 — 72. o. 28 Mikszáth Kálmán: Az én kortársaim. Bp. 1904. 85. o. — Mikszáth leírása szerint Bánffy volt az, aki „először szorította merevebb formák közé a minisztertanácsokat. — Deméga saját miniszterelnöki bárójának is ő adott először körvonalazott tartalmat..." — „Bánffy okult azon is, hogy a minisztertanácsok már két alkalommal szavazták le a saját fejüket, behozta tehát szabályul, hogy a minisztertanácsban csak olyan indítványokat lehet tárgyalni, melyek előzetesen írásban voltak a miniszterelnöknek bejelentve." 29 Magvarország tiszti cím- és névtára. Bp. 1895. 67. o. és 1896. 73. o. 30 OL/ME. 1896—11 — 501. Fogalmazvány. 31 Magyarország, tiszti cím- és névtára, Bp. 1895. 19. o. — A polgári kabinet irodának, a. királyi hatósággal kapcsolatos főleg irodai jellegű teendők ellátására szervezett hivatalnak közvetlenül a király alá rendelt vezetője. (Vö. Kmety i. m. I. k, 60 — 61. o.). 32 OL. ME. 1896—II—501. Fogalmazvány. — Az 1867-i szövegezés 10. és 11. §-át 1. a király legfelsőbb elhatározása alá tartozó ügyek 1897-i szabályzatának 9. és 11. pontjában. Függelék, II. sz.
