Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1917. év
javadalmazásit alkalmazottak, esetleg később ezek családtagjai kapnak belőle, e szükségletek kielégítése után pedig a nagyobb javadalmazásé tisztviselők egy részének szükséglete is el lenne látható. Elsősorban a külső szolgálatot teljesítő alkalmazottakat kell cipőhöz juttatni. Az előterjesztő miniszter közli a felosztás tervezetét. N". f. t., szövegében több sor aláhúzva. Vö. 1.918 — 9 — 49. 151. 1917. ápr. 1. (5.) — 53. Magyar Mezőgazdasági Vegyipari Rt. alapítása a műtrágyagyártás előmozdítására. A földművelésügyi miniszter úr előadja, liogy a mezőgazdasági többtermelés egyik legfontosabb tényezője a megfelelő trágyázás s ebből a szempontból egyaránt fontossággal bír úgy a természetes trágyák kellő kihasználása, valamint a műtrágya használatának elterjedése. Erre való tekintettel már a háború előtt tett intézkedéseket aziránt, hogy a természetes trágya megfelelő kezelésére és használatára a gazdaközönség példaadás, mintatrágyatelepek létesítése által buzdíttassék s a műtrágya használata terjesztessék. Az ezirányú propagandának lényeges akadálya, hogy a műtrágyagyárak kar télbe egyesülve, a szabad verseny kizárásával állapítják meg a műtrágya árát s ezen ármegállapításnál a kartelt nem magasabb közgazdasági érdek, hanem az a cél vezérli, hogy a gyáraknak lehetőleg busás nyereséget biztosítson s nincs figyelemmel arra, hogy a gazda a műtrágyához lehetőleg olcsó áron jusson. Mivel pedig a kartel az osztrák és német műtrágyagyárakkal fennálló viszonyánál fogva azt is sikeresen megakadályozza, hogy külföldről olcsóbb műtrágya jöhessen be, a műtrágya túlmagas árának közgazdasági szempontból annyira kívánatos csökkentése csak úgy várható, ha oly gyár alakul, amely a kartellel a versenyt felvenni képes ós hajlandó is lesz. Ily gyár létesítésére a magánérdekeltségben sem a készség, sem a biztosítók nincs meg. Viszont tisztán állami gyár létesítése egyrészt a szabadverseny sérelmével járna, másrészt pedig nélkülözné a szükséges üzleti szellemet. Leghelyesebb megoldásnak előadó miniszter úr tehát azt találta, ha a gyárat létesítő vállalat a magántőke bevonásával, de oly módon jön létre, hogy annak üzletvitelében az államnak döntő befolyás biztosíttassák. A fenti célok szem előtt tartásával tervezett új műtrágyagyár alapítására irányuló tárgyalások során az időközben a Magyar Agrár- és Járadékbank Részvénytársasággal egybeolvadt Magyar Telepítő és Parcellázóbankkal sikerült oly megállapodásra jutni, mely szerint a részvénytársaság hajlandónak nyilatkozott az alapításban a szükséges üzleti tőke felének jegyzése mellett, oly kikötéssel részt venni, hogy a részvények jövedelmezősége 5%-ra korlátoztassék, 1 ami által természetszerűleg a gazdák a műtrágyához a lehető legolcsóbb áron juthatnak. 1 Az 5%-os jövedelmezőség a korabeli viszonyokhoz képest mérsékelt volt.
