Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1917. év
Ezen alapításra, amely szerint a részvények jövedelmezősége a pénzintézeteknél egész szokatlan módon 5 %-ra korlátoztatott, az említett pénzintézet csakis azon kiváltságos helyzete folytán vállalkozhatott, mely szerint jelenleg igen nagy kiterjedésű földterületen gazdálkodik ós így azért, hogy e vállalatba beruházandó tőkéjének magasabb kamatoztatásáról lemond, bő kárpótlást talál abban, hogy az általa szükségelt műtrágyához az új kartelen kívülálló gyárban termelendő műtrágya egy részének a nevezett részvénytársaság saját birtokain való igénybevétele útján az eddiginél tetemesen olcsóbb áron fog juthatni. A létrejött megállapodás szerint a tervezett „magyar mezőgazdasági vegyipari részvénytársaság" 5,000.000 korona alaptőkével alapíttatnék, amely alaptőke 6250 darab 800 koronás részvényből állana, melyekből 3130 darabot a földművelésügyi tárca venne át, miáltal a részvénytőke többsége, s így a közgyűlésen a többség az említett tárca részére biztosítva van ; hasonlókép biztosíttatik a döntő súly az igazgatóságban is azáltal, hogy a földművelésügyi miniszter kijelölése alapján választandó elnök a szavazásban szintén részt vesz, s szavazategyenlőség esetén az ő szavazata dönt. A műtrágya árának megállapítására nézve előadó miniszter úr befolyását oly módon biztosította, hogy az igazgatóság állapítja meg minden termelési időszak kezdetén a mezőgazdasági célokat szolgáló műtrágya eladási árát, amely körülménnyel szemben azonban az alapításban résztvevő bank azt a kikötést tette, hogy ha a műtrágya maximális árának megszabásánál az igazgatóság tágjai megállapodásra jutni nem tudnak, s így az általa kijelölt tagok által javaslatba hozott ár lesz irányadó, a műtrágya árának esetleg kelleténél alacsonyabban történt megállapítása folytán előálló haszoncsökkenés előadó miniszter úr tárcáját terhelje oly módon és oly mértékben, hogy amennyiben a műtrágyagyártás effektív üzleti eredménye nem nyújtana 5% osztalék kifizetésére elegendő fedezetet, úgy a kincstár tartozik a tényleg kifizetésre kerülő ós az 5 % osztalék közötti különbséget megtéríteni, sőt szükség esetén a mérlegszerű nyereségből a befektetések leírására fordítandó összeget is oly összeggel kiegészíteni, hogy a leírások az alapszabály tervezet idevonatkozó rendelkezéseinek megfelelően oly mérvben legyenek eszközölhetők, mint hogyha teljes 5 % osztalék kifizetését lehetővé tevő üzleti haszon éretett volna el. Mivel pedig nemcsak a műtrágya árának megállapításánál, hanem minden egyéb kérdésben is mind a közgyűlésen, mind az igazgatóságban a földművelésügyi tárca részére a többség, s így a döntő súly biztosítva van, az alapításban résztvevő bank is biztosítókot kíván abban a tekintetben, hogy a nyersanyag külföldön való bevásárlásánál, valamint a műszaki és kereskedelmi vezető kiválasztásánál és végül az üzemi berendezéseknél kizárólag a részvénytársaság alapításánál kitűzött végcél, vagyis a lehető olcsó műtrágyagyártás legyen a döntő momentum ós ne legyen a vállalat kitéve oly, esetleg magánérdekeket szolgáló presszióknak, amelyek akár egyes személyek, akár egyes cégek érdekében a jövőben esetleg érvényesülhetnének és az egész vállalkozás sikerét veszélyeztethetnék. Mindezen szempontok méltányló figyelembevételével előadó miniszter úr elfogadta a másik alapító félnek azt a kikötését, hogyha az említett kérdésekben az állami részvények erejével oly határozatok hozatnának, amelyeket a bankérdekeltség pénzügyi érdekeire sérelmeseknek vélelmezne, az ily határozat meghozatalától számított 30 napon belül a bankérdekeltség részvényeinek az állam részéről eredeti névértéken, 5 % időközi kamattal való megváltását igényelhesse.
