Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1917. év

Ezen, a leszerelés kezdetében fennálló állapotok azonkívül minden további különleges intézkedés nélkül, a leszerelés előhaladásával önmaguktól fokoza­tosan javulni is fognak." A póttestelctől 1 felszabadulnak a szolgálatra már nem kötelezett személyek. A magyar hadtestek leszerelésével pedig az eddig hiányzó munkaerők egy hatoda minden szakmában automatikusan visszajut azon területekre, melyeken a végre­hajtott leszerelés folytán a munka is több lett. Általában a soronkívül elbocsátan­dókat a legkisebb mérvre kell szorítani. Legfontosabb kérdés mindenesetre a mező­gazdaságnak munkaerővel való ellátása. „A mezőgazdasági munkaerők gyors rendelkezésre bocsátása nemcsak Magyarországnak, hanem ellátás és élelme­zés szempontjából Ausztriának, sőt többi szövetségesünknek is létérdekét képezi." Mivel azonban az elbocsátások nem foglalkozási ágak, hanem seregtesten­ként történnek, a mezőgazdaság érdekei inkább a már a gyakorlatban lévő felmen­tések liberálisabb kiterjesztése által lennének támogathatók. A túlnyomóan mező­gazdasággal foglalkozókból álló seregtestek és csapattestek előbb kerülnek leszere­lésre. Gondoskodni kell arról is, hogy az itt lévő hadifoglyok visszaadása által elkerülhetetlen munkáshiány lehetőleg csökkenjen. Szükség esetén a mezőgazdasági munkákhoz munkásosztagokat és lovakat kell rendelkezésre bocsátani. „Katonai szempontból megemlítendő még, hogy az előadói értekezleten legelőször elhangzott kívánságok minden oldalról főleg a tisztviselői kar soron­kívüli elbocsátására vonatkoztak." Ezekre a tisztviselőkre azonban, akik főleg századparancsnoki helyeket töltenek be, valamint az orvosokra és hadbírákra a leszerelésnél fontos feladatok várnak s így általános elbocsátásukra, éppen a gyor­sabb leszerelés érdekében, nem lehet számítani. „Az eddigi fejtegetések alapján a következő hivatáscsoportok, éspedig fontosságuk szerint az alábbi sorrendben volnának soronkívül elbocsátandók : 1. / A közforgalmi vasutak ós hajózási vállalatok közegei. 2. / A közszolgálati alkalmazottak, valamint a rendőrség és hivatásos tűzoltóság közegei. 3. / Az önálló ipari és kereskedelmi vállalatok és bányák tulajdonosai, vezető tisztviselői és ezen vállalatok műszaki képzettségű alkalmazottai. 4. / A munkaközvetítés közegei. 5. / A főiskolák tanárai és az iparoktatás szervei, továbbá a tényleges szol­gálatra nem kötelezett tanulók (főiskolai hallgatók)." A soronkívüli elbocsátásra javaslatba hozottak száma már most — a mezőgaz­dasági munkaerők nagy tömege nélkül — kereken 40 000 főt tesz ki. • • N. f. t. Vö. 1917—43 — 32. 150. fc 1917. márc. 7. (4.) — 68. Állami alkalmazottak cipőszükségletének kielégítése. A kereskedelemügyi minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott pénzügy­miniszter előadja, hogy az állami alkalmazottak lábbeliszükségletének fedezése érde­kében a hadügyminiszter felajánlotta, hogy havi 30 000 pár cipőt bocsát a magyar kormány és 60 000 párt az osztrák kormány rendelkezésére. Elsősorban a kisebb 1 A csapattestek személyi állományának utánpótlására, kiképzésére, valamint nyilvántartási célból létesített alakulat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom