Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 7. Budapest, 1959)

Bevezetés

robotváltság címén.

64 Lékán a külön adók már nem sokkal Mohács után a censusnak három-négyszeresére rúgtak.

65 A legtöbb helyen nagyon nagy összegeket adtak a földesúri oppidumok : rendszerint saját kérésükre, robottól vagy más tehertől való mentesítés címén.

66 Több esetben azért váltották át készpénzre a szolgáltatást, mert az a török miatt vagy az uradalmi szókhelytől való nagy távolság miatt behajthatatlan lett volna ; egy-egy község készpénzszolgáltatását azzal a megokolással emelték, hogy kevesebb robotot kell végeznie az átlagosnál.

67 A XVII. század utolsó évtiziedeben az állami terhek nagyméretű növekedése és a pénzérték csökkenése a földesurak számára mindinkább elkerülhetetlenné tette a készpénz jövedelem növelését; egyre több szolgáltatás lett átváltható pénzre, a legkülönbözőbb váltságösszegek országszerte elszaporodtak és akkorára növekedtek, hogy egy-egy család többnyire három-négyszeresét fizette a korábban ráeső censusnak — ami azonban az általános értékcsökkenést is beszámítva, még mindig valamennyi szolgáltatás közül legkevésbé viselte meg a paraszt teherbíró képességót. A régi típusú, kisebb termény- és állatszolgáltatások megváltása már régóta szokásos volt,

68 de utóbb a terménykilenced vagy tized, a juhszolgáltatás, a kocsmáitatás vagy a robot, a fuvar, a porció, a kvártély helyett is egyre több község adott pénzt.

69 Nagyon súlyos és egyre rendszeresebbé váló pénzteher volt az urbáriumokban alig említett taxa extraordinaria. Csak kevés olyan konzervatív uradalom akadt, mint az ecsedi, a nagybányai vagy a felsőlendvai, ahol a hódoltság évtizedei alig változtattak valamit a szolgáltatások rendjén. A parasztság maga is szívesen fogadta terhei egy részének pénzzé való átfordítását ; leggazdagabb, legügyesebb rétege gyakran jelentős anyagi áldozattal mentesítette magát a terhek nagy részétől; így emelkedett „szabadossá". A nagy paraszti tömegek számára azonban mindez korántsem jelentette még a termény- és munkaszolgálattól való szabadulásnak, a pénzzel való általános megváltakozásnak a korszakát. Census alól — és vele esetleg a többi pénzteher alól — csak kevesen mentesültek: a földműveléssel nem foglalkozó vlach pásztorok, a halászok és a legtöbb esetben a zsellérek. Kedvezményben volt része a hódoltságiaknak,

70 illetve a veszélyeztetett területek lakóinak, bár másfelől a visszaélések is éppen ott harapództak el. Sokszor néhány olyan község részesült kíméletben, amelyek mérték feletti robotterhet viseltek, a robot emelése néhol censuscsökkentéssel volt párhuzamos.

71 Az úrbéres parasztnak nemcsak munkaereje és pénze egy^észéről kellett ura javára lemondania, hanem termel vényeinek, állatainak bizonyos hányadá64 Pozsony 1574 (Samarja, Gelle). — Rákóczi-birtokokon a forgalomból kieső vidékek fizettek viszonylag magasabb censust : Makkai, I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai 52. 65 Léka 1528. 66 Pozsony 1574 (Samarja). Szepesben főként a 11 város buzgólkodik a megváltás ügyében : 1564. 67 A török közelségére : Vác 1578. — A vártól távol eső jobbágyfalu : pl. az egri uradalomé Liptó megyében, Eger 1558. — Volt uradalom, ahol a majorságépítés és a készpénzszolgáltatás emelése párhuzamosan ment végbe (pl. Csejte 1641). 68 Kanizsa 1530. 89 A Verhovina az 1699-es évben úgy alkudott meg, hogy minden kisebb szolgáltatás helyett pénzt fizet. (Szentmiklós 1699.) 70 Palota, Eger, 71 Pozsony 1574, 1646 (Födómes). — Nagybánya 1688. - Tokaj 1688.