Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 7. Budapest, 1959)
ALFÖLD
ismeretlen eljárás : a földesúr saját termésű (majorsági), úrbéres szolgáltatásból (hegyvámból) eredő, bérelt tizedből befolyt vagy vett borait a maga úrbéreseinél értékesítette : konvenciós alkalmazottal mérette ki, vagy átadta a falunak, és a parasztoknak az egyidejű forgalmi árnál magasabb áron kellett kimérniük, s az így nyert összeget a földesúrnak beszolgáltatniuk. Ez az intézkedés egyben a paraszti termésű borok kimérésének korlátozását is maga után vonta: a földesúrnak az év meghatározott, rendszerint túlnyomó részében egyedül volt joga birtokán bort méretni (a földesúri bort hívták Bannweinnsik, tilalmi bornak), a parasztok csak a fennmaradó időben árulhattak. Az úr szigorúan ügyelt arra, hogy az őt illető borkocsmálási idő alatt a parasztok ne mérhessenek ki bort, sőt arra is, hogy parasztjai a helységben más birtokos által tartott kocsmákra ne járjanak. A földesúrnak a XVI. század közepe óta elővásárlási joga volt jobbágyai borára ; gyakran gabonával fizetett. A falunak néhol alkalma volt a földesúr kocsmáltatási jogát pénzen megváltani ; ilyenkor a földesúr valóságosan nem méretett ki bort, hanem a bormérésből várható jövedelem fejében bizonyos összeget kapott úrbéreseitől. Ezt nevezték „száraz kocsmának" (educillum v. oenopolium siccumneik, Dürrbannweinnak). Sörfogyasztó vidékeken a borméréssel párhuzamosan sörmérés is folyt, másutt, különösen a XVII. század második felétől, pálinkamórés is. Effusio sangumis: vérontás, amelyért az úriszékhez vagy a falusi bíróhoz (tanácshoz) mentek panaszra. Ellichna, 1. lichmira. Emenda linguae, redemptio linguae: nyelwáltság. A hamis vádat emelő vagy rágalmazó szokott büntetése, amellyel mintegy megváltja egyébként kivágni való, bűnös nyelvét, vagy — más magyarázat szerint — visszaváltja azt a rágalmazás rábízó nyultéval elvesztett jogát, hogy a jövőben valaki ellen panaszt emelhessen. Rendes összege a vérdíj fele volt. Eming: török adóbiztos, adószedő. Exactio: szolgáltatás, adó. Excipulus, vejsze, veyz: nád- vagy vesszőfalakból épült és útvesztőivel a halak beté- védésére számító, rekesztékes halfogószerkezet. Exempta possessio, exempta sessio: kiváltságos — szolgáltatások alól egészen vagy részben mentesített — község, telek. Exemptitiae litterae: kiváltságot biztosító levél. Exemptus, 1. libertinus. • Extraneus, exterus: vidéki, idegen. Egy-egy községben a faluközösségbe nem tartozó, másutt lakó gazdákat nevezték így. Az ilyenek gyakran birtokoltak, béreltek náluk (tehát lakóhelyükön kívül) szántót, rétet, szőlőt vagy legeltettek állatokat. Faezó, faizás, 1. lignatio. Falx falcatoria: kasza. Familia: a földesúr udvartartásához, majorgazdaságához tartozó személyzet. Familia allodii : a majorságban dolgozók (majoros, majorosné, béresek, szolgálók stb.) együttese. • . ' Fél hely, 1. se"ssio. Fertále, fertály, 1. sessio. Fertonpénz, 1. pecunia fertonalis. Fiscus, fiscus regius: kincstár, királyi kincstár. Az állam földbirtokait és jövedelmeit a feudális korszakban fiscalis (kincstári) birtokoknak, jövedelmeknek volt szokás nevezni. Innen a „fiscus*' (kincstár) fogalom elvonása : a fiscus nevében jártak el az állami birtokok és jövedelmek kezelői, valamint a bíróságok előtt a király- és államellenes bűncselekmények ellen vádat emelő királyi jogügyigazgató. Fleischbankzins, 1. census. Follis: fujtató, a kohó tüzének élesztésére szolgáló szerkezet. Fruges: 1. búza, őszivetés, 2. gabona. Fumoly: kenyérfajta. Fundus, fundus colonicalis: belsőtelek. A XVI —XVTI. század úrbéres viszonyokat rögzítő szaknyelvén a jobbágytelek belsőségét értették rajta: a jobbágyteleknek a falu lakott területére eső részét, amelyen a ház a gazdasági épületekkel állott. Furnus, Blaswerk : kemence,, kohó (fújtatóval hajtott) kemencéje. Fűrészpénz: a fűrészmalom után a földesúrnak járó jövedelem. Oantárpénz: bortermelő parasztoktól szüret idején szedett pénzszolgáltatás. Oegenhandler: ellenőr. Pénzt kezelő kincstári tisztviselők (kamarai pénztáros, harmincados, sótiszt) mellé osztották be. Gesessene Leute, 1. colonus.
