Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 7. Budapest, 1959)

Bevezetés

magyarlakta területén is : Nagybánya körül hegyipásztorok, bányászok laktak, majörkodásnak alig volt nyoma, Felsőlendva magyar vidéke pedig eléggé távol esett a stájer piactól, árutermelése nehezen fejlődhetett, majorságföldjei is kis terjedelműek voltak. Ahol viszont az országos átlagot felülmúló telekdifferenciálódás ment végbe, ott éppúgy meg lehet találni az előbbiekkel ellenkező irányban ható okokat : szűkre szabott, terméketlen hegyitalajt, nagyobb népszaporulatot, fokozott robotterheket és ellenséges pusztítást,

2 máskor szőlőtermő vidékek, mezővárosok intenzív paraszti árutermelését. Ezek a körülmények sok úrbérest süllyesztettek a gazdagparasztok zsellér óvó, majorságok vagy gazdagparasztok napszámosává.

3 A paraszti telkek megoszlása a török kor évtizedeiben szüntelenül változó képet mutatott : a változás rendszerint osztódással jelentett egyet. A XVII. század végén már kisebbségben voltak a fél- és egésztelkek, az úrbéresek legtöbbje ennél apróbb telken, esetleg csak zsellértelken lakott, s egyre többen szorultak, már a század eleje óta, föld nélküli,,hazátlan zsellérség"-be.

4 Pozsony uradalmában hét évtized alatt a következőképpen változott meg a telkek aránya :" Egészteleknél nagyobb Egész telkes Fél- és v egésztelek közötti Eélteleknél kisebb Zsellércsaládfők száma Egyéb család Eők . száma* Családfők száma összesen Pusztatelkek száma földterületet használó jobbágycsaládfők száma 1574 1646 1574 1646 1574 1646 1574 1646 1574 1646 1574 1646 1574 1646 1574 1646 Abszolút számokban Az összes családfők %-ában 75 11,7 3 0,4 217 33,8 78 9,8 162 25,2 284 3,5 90 14,0 149 18,6 87 13,6 262 32,8 11 1,7 23 2,9 641 100,0 799 100,0 27 135 * Jobbágytelken gazdálkodó kisneraesek, szabadosok, iparosok stb. Egyes zárt vidékek — különösen hegyiállattartó tájak — differenciálódása ugyan most is elmaradt a többieké mögött,

5 sőt néhol jobb ágyelvándorlás és -pusztásodás következtében átmeneti integrálódás is előfordulhatott,

6 az ország egészére azonban mégis az osztódás folyamata volt jellemző. Különös erővel mutatkozott ez meg a Felvidék szűkföldű hegyi földműves telepein, ahol erős robotterhek is siettették.

7 ' Az évtizedek múlásával gyakran nemcsak az egy családra jutó telekhányad csökkent, hanem az egy telekre eső holdak száma is. Pozsony vár2 Az utóbbiakra 1. Szendrö, az előbbiekre Csejte uradalmának példáját. 3 így a tokaji uradalom hegyaljai községeiben vagy a legkülönbözőbb területek mezővárosaiban. — Vö. Makkainél is : I. Rákóczi György birtokainak gazdálkodása 36. — Parasztok, pásztorok szolgáiról, béresaratóiról többfelé maradtak emlékeink. (Pl. Eger 1558, Sajóhídvég ; Felsőlendva 1628). 4 Makkai a Rákóczi-birtokok gabonatermelő területein a század közepén még nagyobb^ hányadot vesz fel : i. m. 37. 6 így Szentmiklós északi tájaié (1648, 1699) vagy Felsőlendva sali kerületéé (1628). — Makkai is a hegyvidék érintetlenebb feudális viszonyairól beszél : i. m. 45. — A XVlI. században, úgy látszik, a parasztság relatív kíméletével járó kisnemesi uralom alatt is épebbek voltak a telkek (Mada 1678, Szendrö 1686). 6

Ecsed, 1614-1672. 7 Csejte, Murány, Szendrö.