Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

viszonyokra való tekintettel teljes szabadságot ad Apponyinak, abban a reményben, hogy Imegfelelő rendszabályokkal sikerül a kedélyeket lecsillapítania és a tulajdon tiszteletben tartását kivívnia.

12 b) 1849 július 17. — Trencsén Piacsek Károly, Trencsén megye kormánybiztosának jelentése gróf Forgách Antal ker. főispánhoz a parasztok mozgalmairól. „Laut hier beigeschlossenen ämtlichen Acten, in betreff der von Seite der gewesten Untertanen verübten Unfugen, werden Euer Hochgeboren gefälligst einsehen, in wie fern sich die Zügellosigkeit der darin benannten Gemeinden emporhob, denn die Obrigkeitlichen Waldungen werden mit den ärgst zu befürchtenden Folgen verwüstet, von der Behutung ihrer eigentümlichen Weiden werden dieselben durch Gewalttaten zurückgewiesen, ferner werden denen Pfarrer von ihren Pfarrkinder die rechtmässigen, zu den aufgehobenen Urbarial-Lasten nicht gehörigen Leistungen und Gebühren hartnäckig verweigert, welche letztere doch ohne diesen, nach ihren nunmehrigen Gehalte kaum zu leben im Stande sind. Diesem zu Folge habe ich die Ehre Euer Hochgeboren im Interesse der Eigentumssicherheit und des allgemeinen Wohlstandes dienstfreundlichst mit der dringenden Bitte zu ersuchen : wollen mir gefälligst zur Abhülfe dieser rohen Elemente schleunigst eine Weisung erteilen, oder mich gütigst zu bevollmächtigen : dass ich die Gelegenheit der hierorts sich befindlichen k. k. Truppen benutzend die Gerechtigkeit mittelst brachium müitare ausüben könne, da widrigenfalls das nicht erfolgte schnelle Einhalttun dieser Greueltaten böse Folgen nach sich ziehen dürfte." (583. sz.) (Megyéjének több községében a volt jobbágyok borzasztó módon pusztítják az uradalmi erdőket s erőszakkal megakadályozzák, hogy az 12 Hogy a közigazgatási tisztviselők a „teljes szabadság" birtokában hogyan jártak el a földesúri jogokat és érdekeket sértő parasztok ellen, azt Stur, Húrban és Borik szlovák népvezérek ecsetelik 1849 aug. 22-én Bach belügyminiszterhez intézett memorandumukban. Eszerint a hivatalnokok az irtványföldeket bíró szlovák parasztokat robot és tizedszolgáltatásra kényszerítik, s azokat, akik a „zavaros időkben" elhangzott ígéretektől felbátorodva, hogy szegénységükön enyhítsenek, bort vagy pálinkát mértek, húst árultak, vagy az erdőből fát hordtak el, borzalmas büntetésekkel sújtják. A legkisebb kihágásért megbotoztatják a parasztokat ezek a basáskodó hivatalnokok (Steiner Lajos i. m. II. 601. I.). Forgách októberben Geringerhez írt cáfolatában bevallja, hogy a Trencsén megyei Budetinban és környékén Nedeczky Mihály igen nagy szigorral járt el a lakosokkal szemben, de szerinte ez a vidék, ahol Húrban tanyázott és Götz tábornokkal együtt hadműveleteket folytatott, teljesen kommunisztikus szellemű, és a lakosok 160 000 ft. összegű erdei kárt okoztak az uradalomnak. (Uo. 616. 1.)