Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

uradalmak saját legelőiket használják. Makacsul megtagadják a plébánosnak járó nem úrbéri természetű szolgáltatásokat és járandóságokat is. Katonai karhatalom igénybevételére kér engedélyt, mert ha e „szörnyűségeknek" hamarosan véget nem vetnek, annak súlyos következményei lesznek.) Német nyelvű e. t. — Nyitrai ker. főisp. 1849. 169. Forgách még ugyanaz nap (17-én) elküldött válaszában hangsúlyozza, hogy a fennálló helyzetben csakis erélyes eszközökkel lehet rendet teremteni és a ,,tulajdon szentségét" megvédelmezni. A kormánybiztos csak a szükséges katonai karhatalmat vegye igénybe. A bűnösöket pénz- vagy testi büntetésben részesítheti, az egészségeseket be is sorozhatják a katonasághoz.

15 c) 1850 március 17. — Nyitra Gróf Forgách Antal ker. főispán jelentése Geringerhez a Hlubokán a lakosság és a csendőrök között történt összeütközésről. „Mit dem hohen Erlasse vom 13. September v.J. Z. 1895 haben Euer Exzellenz das Gesuch des angeblich von der evangelischen Pfarre zu Hluboka durch Josef Hurban verdrängten Georg Mostenár um eine Entschädigung zur Erstattung des wohlerwogenen Gutachtens herabgelangen lassen. Während der darüber eingeleiteten Verhandlung hat sich im Dorfe Hluboka am 9. Dezember v. J. der Vorfall zugetragen, dass aus Anlass der Rückkehr mehrerer Freiwilligen aus der aufgelösten slavischen Freischaar, und der durch dieselben bewerkstelligten Absetzung der Ortsvorsteher, der damalige Bezirks Commissär in Szenitz Paul Kálmán mittelst Requisition der Gensdarmerie die Verhaftung dieser Freischärler verordnete, wobei bei einem Conflicte der Gensdarmerie mit den Hlubokaer Insassen einer der letzteren durch einen Schuss eines Gensdarmen verwundet worden ist. 13 A kormánybiztosok több esetben igényeltek katonai segítséget a parasztmozgalmak letörésére. Apponyi nyitrai kormánybiztos a temet vény i uradalmi erdőkben történt paraszti foglalások miatt fordult a katonasághoz, s miután az kérését elutasította, Forgách azt tanácsolta neki, vegyen igénybe csendőri segédletet (Nyitrai ker. főisp. 1849. 394). Más esetekben a katonaság valóban beavatkozott, így az 57. gyalogezred 12. századának parancsnoka 1849 nov. 14-én Vágújhelyről azt jelentette Forgáchnak, hogy a nagytapolcsányi járás biztosa karhatalom kiküldését kérte tőle Nyitraszerdahelyre, a makacskodó parasztok megfékezésére. Először egy tisztest és 30 gyalogost rendelt ki a községbe, miután azonban a parasztok ezeket nem ismerték el császári katonáknak, a járási biztos újabb kérésére egy tiszt vezetése alatt további 35 főt vezényelt ki. Százada most Trencsénbe vonul, zászlószentelésre, visszafelé jövet pedig egy tisztet 80 fő legénységgel Rozsony —Kálnicra irányít, hogy az ottani parasztok ellenszegülését is megtörjék. (Uo. 2447)