Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

hogy „az eddig fenyegetőleges állást elfoglalt községek önmagok önként jelentkeznek és szorgalmazzák a szabályozás keresztülvitelét". Ez időszak alatt 25 községben történt meg a kíhasítás, további 29 községben pedig a mérnök bevezetése, ezen kívül 4 egyesség és 8 végítélet nem emelkedett jogerőre, s mellékes kérdésekben további 4 ítéletet hoztak, végül 12 koronái és alapítványi községben köttettek „egyezési vázlatok".

35 {368. sz.) Magyar nyelvű e. t. — Htt. 1864. II. 11. 19873. 35 A többi megyében hasonló volt a helyzet. Az 1862. és részben a következő évben nagyszámú bevégzett úrbéri per kapcsán került sor az ítélet végrehajtására, s miután a lakosok ennek sok esetben ellenszegültek, vagy a végrehajtás után volt birtokaikat visszafoglalták, a hatóságok ilyenkor katonai karhatalommal szereztek érvényt az ítéletnek. Súlyos retorziókra került sor 1862-ben a Fejér megyei Falubattyánban, ahol a lakosok elkergették a bírót, mert segédkezett a végrehajtásnál. (Htt. eln. 1862. XIII. 20322) A Pest-Püis-Solt megyei Nádudvarra 1863-ban a telkes gazdák és zsellérek közötti összetűzések miatt vittek katonaságot. (Htt. 1863. II. 11. 64664) Komoly zavargások történtek a tagosítással kapcsolatban 1862-ben a Heves megyei Derecskén (Htt. 1862. II. 11. 49480) és a következő évben a Külsőszolnok megyei Alattyánban. (Htt. 1865. II. 11. 22223-1863. 6089) (A következőkben a mozgalmak éve egyezik a jelzetben szereplő évszámmal.) A Sopron megyei Horvátzsidányba a magyar udvari kancellár személyes közbelépése folytán küldtek katonaságot, özv. Eszterházy Györgyné grófné érdekében. (Htt. eln. 1862. IV. A. 1669.) A Batthyány-birtokhoz tartozó Vas megyei Rábakeresztúr, Vaskút, Bánya és Orbánfalva községekbe vértes katonaság szállt ki. (Htt. eln. 1862. XIII. 11495.) Súlyos összetűzések voltak a Veszprém megyei Városlődön (Htt. eln. 1862. XIII. 8731.) és Rédén is ; az utóbbi helyen a lakosok a katonai karhatalommal is szembeszegültek. (Htt. 1863. II. 11. 24228.) Tolna megyében Medinán (Htt. 1862. II. 11. 76368), Várongon (Htt. 1863. II. 11. 16159) és Felsőnyéken (Htt. 1863. II. 11. 31661.) történtek súlyos összeütközések. A Baranya megyei Sárokon — ez egykor a béllyei főhercegi uradalomhoz tartozott — egy vadászszázad jelenlétében hajtották végre az úrbéri ítéletet. (Htt. eln. 1862. XIII. 18827) Nem sikerült az ítéletek végrehajtása katonai erőszak nélkül a Pozsony megyei Hochstetno (Htt. eln. 1862. XIII. 9231.), a Bars megyei Ebedec (Htt. eln. 1862. XIII. 11086.), a Nógrád megyei Nagyoroszi (Htt. 1862. II. 11. 40166.) és a Hont megyei Felsőalmás (Htt. 1862. II. 11. 39955.) községben sem. Felsőalmás vidékén — a főispán szerint — ,,az úrbéri eljárás elleni bujtogatásoknak nem csekély gyuanyaga" létezett. Az egyik környékbeli kamarai község lakosságát Ivanovits János bakabányai lakos állítólag e szavakkal lázította az úrbéri ügyben eljáró megyei bíróság ellen : ,,Ne féljetek semmit, nektek a ti határotokban az Istenen kívül senki sem parancsol, fogjátok meg az urakat fülönfogva, és dobjátok be az árokba." Ivanovitsot katonai törvényszék elé állították. (Uo.) Zemplén megyében is több község volt, amelynek úrbéri pere még 1860-ban bevégződött, a mérnöki munkálatokra azonban az autonóm korszakban nem került sor, s amikor azok végrehajtását 1862-ben megkísérelték, a lakosok ezt meggátolták. Emiatt vittek katonaságot Bodrogszentesre, ahol a lakosság előzőleg az alispáni bíróságot is bántalmazta (Htt. eln. 1862. XIII. 8872.), Dobrára. (Htt. eln. 1862. XIII. 9123-9248) és Topolyánba (az erre vonatkozó iratok elpusztultak). Amikor Pichnyén került sor az úrbérrendezés végrehajtására, a főispáni helytartó már örömmel jelenthette, hogy a lakosságot sikerült katonai karhatalom beavatkozása nélkül „jobb belátásra bírni". „Pichnye helysége elöljárói — írja a főispáni helytartó — mint szemmel látott tanúk a Topolyán helységbe f. é. augusztus 30-án karhatalommal eszközlött kihasítási végrehajtásnál jelen voltak és ezen példán okulhattak..." (Htt. eln. 1862. XIII. 16769)