Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)
204 1864 május 15. — Zombor Bdcs-Bodrog megye főispáni helytartójának jelentése Pálffy Mórichoz a Petrővác községben a legelőelkülönítés folytán kiütött népzendülésről. Petrovác községe ellen az uradalom 36 még 1846-ban úrbéri rendezési pert indított. A perben az újvidéki úrbéri törvényszék 1859-ben hozott elsőbírósági ítéletet, amit a község megfellebbezett, végül is azonban a hétszemélyes tábla 1863 októberében helybenhagyott. A község az immár jogerős ítéletet sérelmesnek találván, felségfolyamodványban kérte a per újbóli átvizsgálását. A kérvény — elintézés végett — a megyéhez érkezett le, ahol ,,a kitűzött végrehajtás elhalasztására mi törvényes ok sem találtatott, a község alaptalan kérelmével elutasíttatott A Göinör megyei Poszobán, amikor a mérnök ki akarta jelölni a majorsági birtokot az úrbéritől elválasztó vonalat, a felbőszült sokaság megrohamozta az általa kifeszített láncot és kijelentette, hogy a tagosításnak „fejük fennállásáig ellenszegülendnek". A katonaság 1862 április 3-án vonult be a községbe, másnap „barátságos" egyesség jött létre a közbirtokosság és a volt úrbéresek között. (Htt. eln. 1862. XIII. 6037) Néhány nappal később Gice községbe is katonaságot kért a megye kir. biztosa, „annyival is inkább, minthogy az ellenszegülési viszketeg a szomszédos községek felé is terjedni kezd". (Htt. 1863. II. 11. 30104) Bereg megye főispáni helytartója 1863 február 7-i jelentésében azt állította, hogy Pálffy Móric előző évi látogatása lecsillapította az izgatott kedélyeket és az azóta 9 községben végrehajtott úrbéri szabályozás és tagosítás rendben folyt le, csak egy esetben volt szükség katonai karhatalom igénybevételére. (Htt. eln. 1863. XIII. 1933) Ugocsa megyében nem került sor katonai karhatalom igénybevételére : Királyházán ellenszegülés történt ugyan a földek felmérésével szemben 1862 tavaszán, de miután a megye az ellenszegülőket letartóztatta, megszűnt az ellenállás. (Htt. eln. 1862. XIII. 12471) Bihar megyében Alsólugosra (Htt. 1862. II. 11. 40165) és Sitervölgybe (Htt. 1862. II. 11. - 71561) - mindkettő Zichy-birtok volt - küldtek katonaságot. Az első esetben a főispáni helytartó sürgősnek tartotta a karhatalom kirendelését, mert ,,a környéken levő községek, melyekben a mérnöki bevezetés szintén megtörtént, az itt történendőkre élénk figyelemmel vannak, s valószínű, hogy ha a hatalomkar késik, a többi községek is ellen fognak szegülni". Szatmár megyében a tyukodiak szegültek ellene a tagosítás végrehajtásának. Az első alispán 1862 nov. 30-án azt jelentette, hogy itt „a nagyszámú kisebb birtokosok részint azon törvény ellenies óhajtás és vágytól indíttatva, hogy a még maiglan osztatlan állapotban lévő határbeli 7500 holdnyi közös föld bitorló használatától a tagosítás létrejöttével el ne essék, részben ügy védj ök.. .által félre vezettetve" akadályozták meg a mérnök bevezetését. Később egyesség jött létre a pörlekedő felek között, s ezért a megye 1863 márc. 5-én a katonaság kirendelése iránti kérelmét visszavonta. (Htt. 1863. II. 11. 12667) Az Arad megyei Drauc községben 1863 végén történt zendülés az úrbéri rendezés és legelőelkülönítés miatt, aminek a csendőrség közbelépése vetett véget. A csendőrök közbelépésének az lett a következménye, hogy „egy drauci lakos halva összerogyott, többen pedig megsebesültek". A főispán a helybeli jegyzőre és bíróra hárította emiatt a felelősséget: ezeket, „mint a közszolgálatra alkalmatlan egyéneket" szolgálatukból elbocsátotta. (Htt. eln. 1863. IV. A. 16199 - 16561) 36 A gróf Brunswick család birtokában levő futaid uradalom.
