Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

után újra meg újra támadott, s csak akkor oszlott szét, amikor Zsombolyáról a segítségül kért katonaság megérkezett. A csendőrök közül ketten sebesültek meg, a lakosok közül kettő meghalt, több megsebesült. (Uo. 435) 203 1864 január 8. — Miskolc Kiss Károly másodalispán jelentése a főispáni helytartóhoz az úrbéri ügyek állásáról Borsod megyében. „Borsod megyében úrbéri rendezés legelőelkülönítéssel 1836—1848. évi időszakba legnagyobb részbe volt úrbéresek kívánságokra s felperességek alatt kezdetvén és folytattatván, tettleges kihasítással és birtokáltaladással 14 határok s azok között 3 úrbériség nélküli nemesi községek szabályoztattak. Az 1848—1856. évi időszakba volt úrbéresek nemcsak visszaléptek elkezdett ügyeik folytatásaiul, sőt ellenszenvöket legnagyobb részben nyíltan tanúsíták, a birtokosok pedig törvénybíróság és törvényes intézkedések hiányában

34 nem mozdulhatva hallgattak, és így mi sem eszközöltetett. 1856—1860. évi időszakba az úrbéri törvényszékek előtt minden úrbériséggel terhelt határokba megindíttatának az öszvesítve s elkülönítve szabályozó ügyek, vagy folytatólag folyamatba tétetének, részint volt földesurak által, részint hivatalbul ... ez időszakba amennyibe a földesúri törekvés a cél felé nevekedésnek indult, volt úrbéresek részekrül (az 1836—48-ik évi ebbeli törekvéshez hasonlítva) ugyanannyiba, sőt némely helyeken ellentállásig fajulva csökkent..." Ez idő alatt 21 községben történt meg a kihasítás, és további 32 végítéletet hoztak, ami foganatosítás nélkül maradt, részben azért, mert az ítélet még nem volt jogerős. „1861-ik évi időszakba két elébbi jogerejű ítélet foganatosítására intézett előmunkálatoknál egyéb mi sem történt." Az 1862. és 1863. évek kezdetén a földesurak nem erőszakolták az úrbéri szabályozásokat, „részint a több helyeken mutatkozott volt úrbéresek idegenkedése, részint pénzszűke miatt, de politicus nézetekbül is, most pedig jelenleg leginkább a valódi és nagy pénzhián (!) miatt A parasztok ellenszenve ez időszak elején „több helyen fenyegetőleg mutatkozván, Kistálya és Várkony községekbe ellenszegülésre fajult", az ezek megfékezésére alkalmazott katonai karhatalom, továbbá az a körülmény, hogy éppen az ellenszegülő községekben a szabályozás a lakosokra nézve „igen kedvezőleg ütött ki", azonban azt eredményezte, 34 Az úrbéri perek 1848-ig az úriszékek előtt folytak, s ezek megszűnte után egész az úrbéri törvényszékek felállításáig nem volt bírói fórum, amely elintézésükre illetékes lett volna.