Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

,,...a csabai szolgabírónak meghagytam, hogy Zsibrita J ánost a közelgő új közigazgatási év elején történendő községi bíróválasztásnál kijelölésbe ne hozza, mert nevezett egyén, ki név aláírásán kívül egyéb tanulmánnyal és képességgel nem bír, az általa annyira keresettközségibíróihivatalra különben sem képes. .." Igaz ugyan, hogy a törvényszék nem mondotta ki Zsibritát bűnösnek, de ő még most sem szűnt meg a népet izgatni, ,,s ezáltal a városi lakosság közt általa előidézett pártoskodást szítani..." ( Uo. 21477.) b) 1863 november 18. — Gyula Kis János, Békés megye főispáni helytartója jelenti Pálffy Móricnak, hogy Békéscsabán a bíróválasztás alkalmával a napszámos tömegek fellázadtak. „A békéscsabai szolgabírónak f. évi november 15-én . . . tett hivatalos jelentése szerint, ottan az azon napon történt bíró választás alkalmával a nép legalsóbb rétegéből való napszámosok részéről némely bujtogatok alattomos izgatásai következtében lázongások és zavargások történtek. Ugyanis : A bíróválasztást megelőzőleg a szolgabíró conferentiát tartván, hogy az általa candidálandó egyének ellen nincsen-e valamely kifogás, ekkor három paraszt a Zsibrita János féle pártból. . . azon kívánságot terjészté elő, hogy Hrabovszky Mihály candidáltassék bírónak. Ezen egyén azonban csekély képességénél fogva, és mint eddig semmiféle közszolgálatban nem állott, az ügykezelésben egyátaljában járatlansága miatt főleg a mostani nehéz viszonyok között bírói hivatalra alkalmatos nem lévén, a szolgabíró kijelenté, hogy ezen állomásra ki nem jelölheti, hanem városi gazdának vagy esküdtnek candidálni fogja." Hrabovszkyt a főispáni helytartó már az év elején — az uralkodó parancsára — esküdtnek nevezte ki,

21 ő azonban nem fogadta el ezt az 21 Hrabovszkyt azért pártfogolta Ferenc József, mert úgy látszott, hogy az autonóm korszakban hűségéért szenvedett üldöztetést. Felpanaszolta, hogy őt 1861-ben letartóztatták, mert be akarta fizetni állami adóját. Az uralkodó ezért 1862 szept. 20-án 200 ft. segélyt utaltatott ki neki a kabineti pénztárból s elrendelte a magyar kancelláriának, hogy őt községi szolgálatra jelöljék. (Kanc. eln. 1862. 752.) A kancellária, miután Hrabovszky panaszát kivizsgáltatta, azt jelentette, hogy a panasztevő, amikor a városi pénztárba adóját akarta befizetni, a felszólításra, hogy a háziadót is fizesse be, ezt megtagadta, mondván, hogy akik ezt az adót kivetik, a jobbágyságot és robotot akarják visszaállítani. Minthogy a piacon és a korcsmában is lázított a megyei urak és az országgyűlés ellen, letartóztatták. A megyei fenyítő törvényszék el is ítélte, de büntetését a kiállott 10 napos vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette. E jelentés vétele után Ferenc József 1863 jan. 15-én elrendelte, hogy a kancellária gondoskodjék a „törvénytelen ítélet megsemmisítéséről s arról, hogy Hrabovszky annak minden következménye ellen biztossíttassék". (Kanc. 1863. 821.) Hrabovszky szlovák nemzetiségű volt, a békéscsabai szegénység szószólója. Ferenc József benne csak a magyar ellenzéki urakkal szembeszegülő „hű alattvalót" látta. 27 Munkás- és parasztmozgalmak