Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)
Általában Sáros megyében a volt földesurak minden igyekezete arra ment, hogy a roppant munkát igénylő háládatlan föld művelésére mennél több ingyeni napszámot nyerjenek, és a közvélemény azt állítja, hogy sokan úrbéri zsellérüket bé nem jelentve, azokat curialisoknak tették és mint olyanoktól a földeket elvették, továbbá, hogy sokan a deserta sessiokat 8 nem úrbéresekkel, de curialistákkal benépesítették és az utóbbiakat terhes munkakötelezettség alá vették. Valóban sajnos, hogy mindazon körülmények a magas kormány figyelmét éveken és éveken át elkerülték — mert most a bajon segíteni véghetetlen nehéz. Ugyanis egyrészt van jelenleg Sárosban húszezer zsellérnél több, ki silány 8 pozsonyi mérő földért 150 napot dolgozik — ugyanaz a zsellér, ki 48 előtt e földért 52, sokszor 17 napot dolgozott, és a zsellér tudja, hogy apja és nagyapja ily feltételek mellett bírta ezen földet, a jelenleg reája rótt 150 napot tehát csak a legnagyobb elkeseredéssel teljesíti — de másrészt, ha a tényleg fennálló viszonyok egy általános, jól átfontolt terv nélkül, részletben a magas kormány részéről megingattatnának, akkoron a zsellérek a munkát egyátalában megtagadnák, és ebből a volt földesurak tönkretevésén kívül irtóztató sociális zavarok következhetnének. Én bátor lennék e részben egy igénytelen javaslattal Excellentiádnak szolgálni. Ha a szabad Angliában a törvényhozás jogában állott a napi bér mellett dolgozó napszámosok munkaidejét megszabni, nem látom át, miért nem állana a magas kormány hatalmában, a legközelebbi országgyűlésig a föld utáni robot-féle munkák maximumát meghatározni? A sárosi földesurak maguk alá ássák a vermet, midőn zselléreiket — kikkel egy faluba kell élniök — oly terhek alá vonják, melyek az elkeseredést a legvégsőbb fokra növelik. Határoztassék tehát meg a föld minősége szerint a napszám maximuma, de ne részletesen, hanem általánosan mindenkire nézve. Vétessék eleje ezen mételynek, mely eddig csak néhány megyékben elharapózott — különben nemsokára a felső megyékben egy irtóztató catastrófának eleibe menendünk, — egy második Irland leend ez, hol az egyes osztályok közti összeütközést csak fegyveres erő elhárítandja — és a rövidlátó földesurak pillanatnyi előnyeikkel vesztüket előkészítik." Magyar nyelvű e. t. - Htt. eln. 1862. XIII. 14787. (17342) Pálffy utasítására a levelet „egyelőre ad acta" tették. Közben a helytartótanács elnöksége augusztus végén kérdést intézett Hlavátshoz, vajon a zsellérek közt támadt ingerültség főokozóit letartóztatta-e már? Mire a főispáni helytartó közölte, hogy Rojtsik János és Paczko András girálti, valamint Burdán János kálnási zsellért a kassai katonai törvényszék elébe állíttatta. (Uo. 16963) Utóbb Vágás, Töltszék, Kapi, Asguth s több más tapolyi község zsellérei is felségfolyamodványt nyújtottak be, s kivizsgálás végett ez is a megye kormányzójához érkezett le. Azonban mind ennek, mind a giráltiak és társaik által korábban beadott felség8 Puszta telkeket.
