Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)
dem Erschlagen, mit Tod und Brand bedroht. Heute früh sammeln sich wieder die Aufrührer beiläufig in der Zahl von 100 oder darüber, meistens der Klasse der Gesellen und sonstigen Proletarier angehörig. Die schleunigste, ja augenblickliche Hilfe ist dringendst nötig, wenn anders die Beamten und Diener dem Tode, das Eigentum des hohen Aerars und der Privaten der Vernichtung nicht preisgegeben sein soll. In dieser Bedrängnis wendet sich das gefertigte k. k. Stuhlrichteramt an ein löbliches Commando, dasselbe wolle geneigtestens ein MilitärDetachement, so gross, als es zur Disposition gestellt werden kann, sogleich im Eilmarsche nach Königsberg absenden. Bereits sind Verwundungen vorgefallen. Höchste Gefahr im Verzuge!" (ad 422. pr. sz.) (Tegnap délután felkelés tört ki a városban. A zendülők halállal fenyegették a császári hivatalnokokat. Ma reggel újból csoportosulnak, főként kézműveslegények s más proletáriusok. Sürgős katonai segítséget kér. Már sebesülések történtek.) Német nyelvű másolat. - Htt. eln. 1861. IV. A. 242. A katonai karhatalom még a 29-éröl 30-ára virradó éjjel megérkezett Újbányára, a várost nyugodtnak találta. Másnap a városi tanács kezességet vállalt a rend fenntartásáért, s miután ezt jegyzőkönyvbe vették, a katonaság újból elvonult. A lévai katonai állomásparancsnokság az országos hadifőparancsnoksághoz intézett jelentésében úgy ítélte meg, hogy az összetűzések oka a régi és az új rendszer képviselői közötti gyűlölködés volt. (427. sz., Uo.) A városi tanács azon a véleményen volt, hogy Mitschka Ernőnek ekkor már nem volt joga hivataloskodni, mert Bars megye új főispánja dec. 21-én a megyei közgyűlésen kinyilvánította, hogy a volt osztrák hivatalok attól a naptól fogva megszűntek működni. (40. sz. Htt. Rendőri o. 1861. 19 k. 227. it.) Amikor a rend fenntartásáért kezességet vállalt, azt a feltételt szabta, hogy Mitschka kerülni fog minden alkalmat a lakossággal vagy a városi hatósággal való összeütközésre. (L. a katonai jelentés mellett fekvő eredeti jegyzőkönyvet) Később — 1861 jan. 10-én — az országos pénzügyigazgatóság elnöke a pozsonyi pénzügyigazgatósági osztály sürgönyéből arról értesült, hogy Újbánya városában az ott elhelyezett cs. kir. hivatalok és pénztárak immár tettlegességekig terjedő fenyegetéseknek és bántalmaknak vannak kitéve. (Htt. eln. 1861. IV. A. 512) A hivatalok személyzetének és a pénztárak biztonságára jan. 22-én újból 25 főből álló vasas katonaság vonult a városba. Két nappal később a városi tanács emiatt tiltakozott a tárnokmesternél, kijelentvén, hogy a városban a legkisebb csendzavarás sem történt, s a katonaságra ott semmi szükség nincsen, mert a rendet ő fenn tudja tartani. (43. sz. Htt. Rendőri oszt. 1861. 19 k. 227 tt.) A helytartótanács elnöksége ennek alapján a hadifőparancsnokságtól a karhatalom visszavonását kérte. 3 3 Hasonló tüntetések történtek Miaván, miután az ottani küldöttek visszatértek a megyegyűlésről. A cs. kir. szolgabíró — nem érezvén magát biztonságban — félszázad katonaságot kért a városba. (Htt. eln. 1861. IV. A. 149)
