Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

csak nyomulnának előre a törökök s velük együtt a rebellisek, egészen Magyarországig.

6 A földtehermentesítésre vonatkozó rendelet

7 igen jó hatást gyakorolt a lakosságra. Az irtványosok

8 és inscriptionalisták

9 azonban attól félnek, hogy földjüket a volt földesurak vissza fogják venni. A felsőnyitrai parasztok engedelmesek, minden politikai meggyőződés nélkül ; szegényen élnek, de nem szenvednek Ínséget. Ez csak a zsellérek és kézművesek egy részéről mondható el. Trencsén megye felső részeiben — ha idejében gondoskodás nem történik — éhínség fenyeget. Árva-Turóc megyében hasonló a helyzet. Komárom megyében az általános elszegényedés eddig a legmagasabb fokot érte el. (74. P. R. sz.) Német nyelvű e. t. — M. C. G. Pz. res. 1854. 554. 71 1854 április 6. — Pozsony A katonai ker. parancsnokság jelentése a kormányzóságnak a munkásosztály növekvő nyomoráról és a parasztoknak a földesurak követelései miatti nyugtalanságáról. Az északi megyékben oly nagy hiány van élelmiszerekben, hogy — ha gyors segítség nem érkezik — a helyzet igen komolyra fordulhat. Különösen Pozsony városában izgatott a hangulat. ,,Die Not unter den arbeitenden Klassen ist ausserordentlich gestiegen. Bisher werden noch immer keine Bauten geführt, und wenn 6 A szlovák parasztokhoz hasonlóan vélekedtek a krimi háborúról az alföldi magyarok is. Debrecenben kevéssel utóbb tartóztatták le Szakács Bálint hadadnádasdi napszámost, aki az utcán azt magyarázta néhány parasztnak, hogy az oroszokat megverték, nemsokára vége a németek uralmának, visszatér Kossuth s bevezeti újra a régi olcsó árakat az országban. Szakácsot haditörvényszék elé állították. (M. C. G. Pz. res. 1854. 554 - 2052) 7 Az 1853 március 2-i úrbéri pátens (nyílt parancs). Ez új szakaszt nyitott a parasztság és a parasztmozgalmak történetében : szabályozta az egykori földesurak és volt jobbágyok közötti bonyolult jogviszonyok közül azokat, amelyeket az 1848. évi törvények nem érintettek, s elrendelte a vitás ügyek eldöntésére külön úrbéri törvényszékek felállítását. Amíg e törvényszékek fel nem álltak, s jogérvényes ítéleteik végrehajtására nem került sor, a parasztok és volt földesuraik közötti összeütközések el voltak odázva. 8 Irtványos az a volt jobbágy, aki a földesúr birtokán erdőből, bozótból vagy mocsaras, lápos területből a maga munkájával földet tett termővé. (Irtvány, vagy irtásföld) Az így keletkezett parasztbirtok majorságinak számított. Az 1848. évi törvények az irtványföldek ügyét nem érintették. A földesúr 1848 előtt az irtásföldet visszaválthatta a paraszttól; bizonyos irtásföldekre nézve az úrbéri pátens is meghagyta a volt földesúrnak a visszaváltás jogát. 9 Inscriptionalista —- akinek érdemeiért vagy bizonyos pénzösszegért a földesúr birtokot adott, mintegy zálogba. 11 Munkás- és parasztmozgalmak