Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

auch die ankommenden fremden Arbeiter, welche bei Bauten Beschäftigung suchen, unverzüglich weiter instradirt werden, so sind doch bei 250 verheiratete Maurer und Zimmerleute, ausser andern einschlägigen Professionisten, auf dem hiesigen Platze ohne Beschäftigung, und dem drückenden Notstande Preis gegeben. Es wurden deswegen in der neuern Zeit auch die grössern Gewerbunternehmer, und zwar um so dringender aufgefordert, auf die Überzeugung dieser Leute besänftigend einzuwirken, als sich unter ihnen Symptome von gesteigerter Unzufriedenheit wahrnehmen Hessen, welche sich selbst an öffentlichen Orten in Drohungen Luft macht. Die Eruirung solcher Individuen wurde eingeleitet und an die Statthalterei-Abteüung wegen möglicher Abhilfe von der Polizeidirektion Bericht erstattet." (Az építkezések még mindig nem indultak meg, sok a munkanélküli. Ezek elégedetlensége sokszor nyílt fenyegetésekben tör utat magának. Intézkedtek, hogy a nyugtalan egyéneket nyomozzák ki.) Felsönyitra megyében enyhíteni kellene az adóbehajtás szigorán, az ottani ínség miatt. Különös figyelmet érdemel ebből a szempontból a miavai járás, meg a vágujhelyi és szenici járásoknak az előbbivel határos vidéke, ahol kb. 30 000 főnyi lakosság között terjedt el a pauperismus. Ennek okai a vidék túlnépesedése, a kereskedelem pangása és. az utóbbi évek rossz termése. Mindehhez járul még az a körülmény is, hogy a parasztok sovány földjei legnagyobbrészt irtványföldek, amelyekért a földesuraknak váltságdíjjal tartoznak. A posztó és bőripar, ami azelőtt a lakosság egy részének kenyeret adott, a forradalom óta nagyrészt leállt, Orosz- és Törökországba megszűntek a kiviteli lehetőségek, a belföldi értékesítést főként a házalókereskedelem korlátozása akadályozza. E nehézségek következtében a termelők uzsorások kezébe kerültek, akiktől drága pénzért kapnak nyerstermékeket, s akik iparcikkeiket tőlük olcsón vásárolják meg s ezáltal siettetik a vidék lakosságának tönkrejutását. A gabonával és nyersbőrrel űzött uzsorakereskedelem' a lakosságot teljes mértékben kizsákmányolja. Trencsén megye népét elsősorban az keserítette el, hogy a földesurak az úrbéri pátens értelmében a faizásért ellenszolgáltatásokat követelnek. Különösen feltűnő ez a csacai járásban, ahol a herceg Eszterházy uradalom a lakosokat a községi elöljáróságok útján írásban szólította fel a fenti szolgáltatásokra, a pátensre való hivatkozással. A nép e felszólításban az örökre megszüntetett robot visszaállításának első lépését látta s a hegyekről lesietett, hogy a járási biztostól tanácsot kérjen. Az igyekezett megadni a kellő felvilágosításokat, a kételyeket azonban nem sikerült teljes mértékben eloszlatnia, s a nép szorongva tekint a jövő elébe. E hátralékos szolgálmányok behajtása az ottani lakosokon nehézségekbe, sőt ellenállásba fog ütközni, minthogy a parasztok meg vannak győződve arról, hogy az effajta szolgáltatások teljesen megszűntek. Hont megyében Selmec-, Béla- és Bakabánya lakosai sanyarú sorban élnek. Ezeknek a bányászoknak a nyomora közmondásossá vált