Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

bevetését — alkalmazta, s kirekeszteni minden olyan mozgalmat, amelyet a parasztok az adott törvényes keretek között, instanciázással vagy peres úton igyekeztek megvívni. Az ilyen erőszakos megmozdulások persze mindig szélső esetek, tüneti jelenségek, s az eddigi kutatásoknak sokszor éppen az volt a gyengéje, hogy egyes tüneti jelenségekre figyeltek, anélkül, hogy az egységes történeti folyamat egészét fel tudták volna mérni. Ezért arra törekedtünk, hogy kötetünk lehetőleg ne váljék elszigetelt, egyedi esetek leírásainak tárházává, hanem az egyedi eset leírása is az összefüggések megvilágítását szolgálja, hogy érzékelhetővé váljék az a folyamat, amelynek a mozgalom csak extrém megnyüvánulása. A válogatás szempontjait még tovább kellett szűkíteni, éppen az egységesség kedvéért és a korlátozott terjedelem okából. így nem vettük be a kötetbe az 1861. és 1865. évi országgyűlési választásokkal kapcsolatos paraszti megmozdulások iratait, mert — bár e választásoknak volt bizonyos jelentősége a parasztság politikai öntudatának növelése szempontjából — mégis a parasztoknak nem önálló akciói ezek, s nem is érintették a parasztság nagy részét. Kirekesztettük a betyáréletre vonatkozó iratokat is általában — a betyárkérdés, éppúgy, mint a parasztság szerepe az országgyűlési választásokon, külön volna vizsgálandó. Nem mutathattuk be a maga teljességében a kormány politikáját sem az úrbéri kérdéseket illetően, bár meggyőződésünk szerint ennek behatóbb vizsgálata nélkül a parasztság történetét a jobbágyi állapot megszűnése után nem lehet megírni. Ez azonban túlságosan messze vezetett volna. Az egyes mozgalmak iratai mindazonáltal bő anyagot tartalmaznak erre vonatkozóan is, és talán felhívják történetkutatóink figyelmét újabb szempontokra. Az eddig elmondottakból is kitűnik, hogy a válogatás során elsősorban a paraszti mozgalmak anyagának közlését kellett korlátoznunk. A munkásmozgalmakra vonatkozó forrásaink olyan szórványosak, és oly hiányosan maradtak ránk, hogy a meglevőket lehetőleg a maguk teljességében adtuk közre. Hogy az egyes mozgalmakat a kor történetének folyamába beágyazva mutassuk be, olyan iratokat is közlünk, amelyek a társadalmi és gazdasági helyzetet, a politikai közhangulatot világítják meg. Úgy gondoljuk, ezzel is hozzájárulunk ahhoz, hogy az egyes ,,tüneti jelenségek" számára a történelmi hátteret megadjuk. A kötet időbeli határait egyrészt az osztrák katonai megszállás kezdete, másrészt a kiegyezés jelöli. E majd két évtizednyi időszakon belül több kisebb periódust vettünk fel, s a kötetet ezek szerint osztottuk részekre. A részekre tagolásnál egyes esetekben helyesebbnek látszott politikai-közigazgatási korszakok alapulvétele, mint a mozgalmakon belül keresni a fejlődés szakaszait jelző határokat — hisz az, ilyen rövid időszakokra nézve, erőszakolt lenne, s a társadalmi-politikai harcok mégiscsak a mindenkori politikai rendszer keretei között zajlanak le, a politikai rendszerváltozások objektív, érvényes határok, munkás- és parasztmozgalmakra nézve egyaránt adottak, és a mozgalmak sorsára több-