Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

kevesebb befolyással bírnak. Egy-egy részen belül külön fejezetben közöljük az adott időszak társadalmi-gazdasági viszonyaira, külön a munkásmozgalmakra, és külön fejezetben a parasztmozgalmakra vonat­kozó iratokat. Végül az iratok közlési módjára nézve kell tennünk néhány meg­jegyzést. Ez a kötet voltaképpen regeszta-kötetnek készült s az egyes iratoknak általában nem teljes eredeti szövegét, hanem csak bő tartalmi kivonatát adja, helyenkint szövegközti idézetekkel. Most, amikor anya­gunkat közrebocsátjuk, kénytelenek vagyunk e közlési módot meg­tartani, helykímélés végett, s azért is, hogy a sokszor nehézkes stílusú, terjengős és nagyobbrészben német nyelven íródott szövegeket az olvasók számára könnyebben hozzáférhetővé tegyük. Az iratközlésnek ez a módja kétségkívül bizonyos tartalmi elszegényítéssel jár, sőt helyenkint tartalmi csonkítással is : ki kellett kapcsolni minden nem közvetlenül a tárgyra vonatkozó kitérést, kiragadni a tárgyunkat érintő részeket egy-egy irat sokszor több tárggyal foglakozó egészéből. így a hangulat­jelentésekből csak az „alsóbb néposztályok" magatartására, hangulatára vonatkozó részek kivonatát adjuk. I,ehetővé vált azonban, hogy elég nagyszámú iratot — a fontosabbnak ítélteket — eredeti, szó szerinti szöveggel közöljünk. Ezekben az esetekben is elhagytuk a szöveg elejéről és végéről a formális jellegű részeket és csak az érdemi részt tesszük közzé. A szövegeket általában mai helyesírással közöljük, csak néhány kivételes esetben őriztük meg az eredeti írásmódot. Német nyelvű szövegek közlését igyekeztünk minimálisra csökkenteni, ilyen szövegek után mindig magyar nyelvű tartalmi kivonatot adunk. Az iratok jelzését úgy adjuk meg, hogy az az irat pontos lelőhelyét tartalmazza : előbb annak az iratnak számát közöljük, amelyben a publikált irat fekszik („alapszám"), s ez után, zárójelben, az irat saját számát. A további kutatások megkönnyítése érdekében a beadványok­nak nem csak jelzetét, hanem eredeti iktatószámát („idegen szám") is közöljük, ez még a jelzet előtt, közvetlenül a szöveg után következik, zárójelek között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom