Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

fenyegetések között tellyesíték is — a kazánokat s pénzt kihozták, a szerződéseket az uradalomtól, úgy a község elöljáróinál levő másik példányokat kivevék és kárörömrivalgások közt megégetek. Ezen hetedik december napján az uraság pénztárából a hajtópénzek visszaadása is követeltetett. Másnap, vagy nyolcadik decemberre — bár vasárnap volt — ismét gyülekezetet, mégpedig dobszó által közhírré téve, rendeltek, menynek beálltával többen az uradalomtól a mappának kivételére küldettek, a gyülekezetben maradtak pedig az elöljáróknak újbóli állításán tanakodtak, sőt tovább menve, az uradalmi magtárnak is felbontása s abból a beadott életeknek kivétele szóba hozatott. Mindezeknek azonban foganatba vétele, a kormánybiztosnak katonai hatalommal a helyszínén lett megjelenésével és a még akkor is együtt tanakodók széllyeloszlatásával meghiúsíttatott, az azonban még ekkor is meg nem akadályoztathatott, hogy este ismét Egri Bálint esküdt embernek szőllőjében levő pajtája fel ne gyújtatott volna. Ezen erőszakoskodásoknak elkövetése közt el nem maradt Istennek, főszolgabírónak, és uraságnak szidalmazása és becstelenítése, de nem az egyeseknek egyesek általi. így Lechner cs. kir. katonatisztnek, ki hivatalosan utazott, nem adatott előfogat, meg is szidalmaztatott. Az uraságnak cselédei ezen szavak között ,,te is az uraság kutyája vagy", valamint Oláh György is keményen megverettetett, több zsidók bántalmakkai illettettek. Ezen hat napon keresztül folytonosan vitt lázadást, nyilvános erőszakoskodást, gyújtogatást, istenkáromlást, vérengzést, személy és vagyonmegtámadást magában foglaló féktelen merény, habár a csendbiztos által tett zálogoláson is ütötte fel fejét, hogy annak az 1848. évi országgyűlésen kifejtett és a forradalom alatt tág kapura kapott, felső rendeletek balmagyarázatából eredt, ingyen birtokra vágyási eszme alapja. . . azon körülménnyel be van bizonyítva, hogy bár a szentmihályi lakosoknak mind a főispán. . . mind a főszolgabíró. .. eléggé megmagyarázta azt, hogy a majorság-illetőségek használatától a szokott szolgálatokat s adózásokat mint soha el nem engedetteket teljesíteni az uraságnak tartoznak... egynémelyiket kivéve a nagy rész eszméjéhez állhatatosan megmaradt. . ." „. . .más részről büntettöket emeli az, hogy a más java erőszakos eltulajdonítani akarásával azt sértették meg, kinek szárnyai alatt éltek s élnek. . . mind pedig az is, hogy a kitöréshez eleve írás és személyes értekezletekkel készültek, még pedig több napokkal a felállás előtt, amidőn még csak azt tudhatták. . ., hogy december 2-án kimutatás fog tőlök kéretni a befizetésről és szolgálatokról. A vádlottakat a törvényszék félévtől hat évig terjedő börtönbüntetésekkel sújtotta. Lakatos Ferencnét azért ítélték el félévre, mert, amikor a városháza előtt halált kiabáltak a csendbiztosra, azt kiáltotta : ,,úgy kell neki, jól van neki, ne hordotta volna el a párnákat". Ifj. Czeller Mihály a városházánál tevékenykedett, ő írta „azon öléssel fenyegető