Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

ÉSZAKKELETI ORSZÁGRÉSZ

563. 1675 április 3, Munkács

1 Jobbágyasszony Munkács városára hagyott szőlejét rokonság címén igényli a jelperes. Minthogy azonban a rokonságot bizonyítani nem tudja, az úriszék elutasítja a keresettel. * Anno 1675. die 3. mensis Április in sede iudiciaria sub arce Munkács celebrata deliberatum est. Mivel nagy dobronyi Ördög Andrásnak azon Veres hegyessi szőlőhöz, mellyet néhai Balog Janosne Munkács varosa szamara hagyot volt, semmi versege ki nem teczik; Balog Janosne pedig mint maga kerestet szabadossan hagyhatta, az kinek akarta; azert az varos az Ördög András keresetitől fel szabadettatik, es az szölö az varos szamara adjudicaltatik az ket rendbeli testamentom szerent. Uo. 50v. I. 564. 1677 július 3, Munkács

1 A földesasszonyt s a jobbágyokat szénalopással, hamis mérték használatával és egyéb visszaélésekkel megkárosító urasági alkalmazott az úriszék előtt kegyelmet kér. Minthogy a tanúvallomásokkal bizonyított cselekmény a halálos ítélet kimondására nem elegendő, vérdíján, 40 forinton marasztalják el. * Levata causa generosi domini Nicolai Keresztúri provisoris uti A et magistratus contra et adversus providum Joannem Dobos in possessione Csabina in comitatu de Bereg existent! habita degentem uti I ratione negotii inferius declarandi. Pro A et magistratu legitimus procurator nobilis Stephanus Igneczi cum nostris, praehabita solenni eaque generáli protestatione, cupit praefatum I moie solito proclamari. Facta proclamatione idem procurator, qui supra. Quantum ad exceptionem I super eo, quod nimirum instanté iam messe iura celebrari nequirent,

2 deliberatum est : siquidem I esset colonicalis conditionis et etiam reversalista,

3 accusareturque crimináliter, ideo praesentis causae decisionem fieri posse. 1 Az úriszék tagjait a jegyzőkönyv nem tünteti fel. Szövegéből ezt az egy pert közöljük. 1 Az úriszék tagjait a jegyzőkönyv nem tünteti fel. — Szövegéből ezt s az 565* sz. alatti pert közöljük. 2 A hagyományos aratási törvényszünet csak a polgári bíráskodásra vonatkozott, büntető pereket az alsóbb fórumok törvényszünet idején is intéztek. 3 A vádlott jobbágy a továbbiak szerint valamilyen ispán-féle tisztséget viselt, ezzel kapcsolatban adott az uraságnak reverzálist (szolgálati kötelezvényt).