Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

ÉSZAKKELETI ORSZÁGRÉSZ

956 MUNKÁCSI UßADALOM avagy contractust adot volí, hogy az dominus A-t hire es akarattya ellen buczu vétlen el nem hadgia, ha pedigh az contractusban valo conditiokat violalna, az contractusban megh irt poenan maradgyon. Sot arrais obligalta magaí, hogy ha ö a el menne az dominus A akarattya nelkuZ, tehát az mi kgls urunk eö Nagha Also Palánkjában az el mult esztendőben megh eget javai felöl abban magát részesnek valotta es ő magát peresnek, es hogy az Ő leuelenek continentiaia szerení, obligatio szerent valo contractusat violalvan, az I tartozik az égésnek karat megh fizetni eö Naganak.

3 Kévanya azért az dominus A, valamedigh azt nem deponallya, captivatioban tartassek ; ha pedigh azt deponallya, annak utanna ugy mint szolgaiara az A-nak gondgya leszen. Az orszagh törvénye szerent is szol ehez az A : Vladislai primi decr. art. 24. et Matthiae 3. decr. art. 2di, necnon Sigismund! imperatoris decreti maioris art. 6.

4 Ez felelet szerent var az dominus A deliberatiot az éö

c Naga szekitűZ. In persona praefati I egregius Franciscus Nagy cum protestatione dicit. Licet haberet quamplurimas exceptiones, quibus praesentem causam remorare ulteriusque prothrahere posset, sed ne videatur dominis iudicibus parare taedium, replicat taliter : Mivel az A az praefatus I-t coram sede domini magistratus mondotta lenni procatora altaZ,

5 az mely mellet neminemű contractustis emlegetné, kevania annak okaert az I, hogy mivel az dominus A-nak residentiaia mészé vagion, obligallya magaí: ha az törvény agravallya, medio domini provisoris executiot administraltasson ; qui si obligaverit, bene quidem, alioquin petimus absolutionem. Pro A : Erti az I-nek procatora altal valo allegatioiaí. Kevansaga mel•tatlan, mert arra az A nem citatus, hogy magát valamire obligalya, hanem actor fundat actionem suam, tartozik arra az I replicalni. De mivel hogy az dnus A keresetire igen vekoníon menti magaí, sőt consential az A keresetinek, ergo qui tacet, consentire videtur, ergo A adhaeret prioribus et petit iudicium. Az contractust pedigh cum protestatione be adgya, viszais kevannya, az szerentis var az A deliberatioí, mert az ki magát mikepen köti, az szerentis varia az A deliberatioiaí. Liceat ultra. Quoniam

6 A bizonios szolgaianak mondgia az actioban, dé ném specificálya, melyik esztendejét hattá volna felben, azért inhaerendo prioribus fir3 Vagyis reverzálisában elismerte, hogy a palánkai tűz miatt felelősség terheli, azért jog szerint perbe volna vonható, s kötelezte magát, hogyha urának, a felperes nemesnek akarata ellenére távoznék, a tűz által okozott kárt a földesúrnak megtéríti. 4 Az idézett tc.-ek szerint az urak a tisztjeik és szolgáik által okozott károkért felelősséggel tartoznak, alkalmazottaikat viszont kártérítésre kényszeríthetik, s ilyen esetben, vagy a szolgálati idő kitelte előtti távozás esetén őket — még akkor is, ha nemesek — letartóztathatják, a kár megtérítéséig fogságra vethetik. 6 A tollban maradt: minek mondotta az alperest; nyilvánvaló, hogy szökött szolgának, ami — ha ezt be nem bizonyítja — a felperes elleni viszontkeresetre adhat alapot. 6 E szó előtt a „Pro I" kimaradt.