Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)
ÉSZAKKELETI ORSZÁGRÉSZ
521. 1647 július 27, Zboró 1 Egy zborói jobbágy, apja halála után, mostohaanyjától követeli a szülei után neki járó örökséget. Az úriszék az őstől maradt jószág, a közszerzemény s az özvegyi öröklés szempontjából mérlegelve az elhunyt apa végrendeletének érvényességét, hátrahagyott vagyontárgyai sorsáról több tanú kihallgatása után részletesen intézkedik. Túlnyomó többségüket részben azonnali hatállyal, részben a mostohaanya férjhezmenetele vagy halála esetére, a felperesnek ítéli. Secunda causa. Zboray Luczin Christoph fia, Jakaö, prókátora, Borscz Stecz altaZ 2 tanquam A illyen panazt tétéi az mostoha annya, Zoska ellen. Miuel hogy eő az edes attyaual mostoha annya miai nem lakhatoZ, hanem massut keresset magának lakó helyt, mostanis masut laki&, kiuannya hogy az mostoha annya az eősitúl marat órőkseghbúl kj mennyen, es az anyatul marat jngo bingo marhákat kezéhez adgya, ugy mint ős fm&k. Hoc addito : hogy mostoha annya az A-nak javaibul az maga leannyat bechjűletessen kj is házasította. I replicaZ. íme hallom az A-nak ellenem tőt panaszai. De miuel idején el ment az A az edes att játuZ, nem halgattuan az edes attyai, azért az mostani kiuanságát, mind őrőkőt mind penigh egyéb aquisitomokat, az kit én mas gazdamtolis hoztam voli, annak utannais vele edgyűtth aquiraltam, az mint maganakis szegény vramnak emberséges emberek előtth tőt testamentomabul niluan ki teczik, mas eleuen bizonysagokkalis kész vagiok megh bizonitanom, hogi az mit keres rajtam az A, semmiuel nem tartozok nekie. Miuel szegény vram, az mikor testamentomot tőt is, az mit nekie hagioZ, kinaltam vele, hogy el vidgye, sot még magamis szóltam az szegény vramnak, hogi az minemeő marha illetné az fiaZ, io volna életeben el igazitan/, hogy holta utan az mostoha fiam mia ne kellessék búsulnom, azért igy en kdtekre tamoztom, nemes birakra igaz űgyemeZ. Hoc addito : Akkoris azt mondottam az A-na&, hogi az mi nemű marhákat az edes att ja testamentumban hagiot nekj, vidgie eZ. Mert ha el nem viszi/, ollyannak adom á kezeben, hogy gongyat fogia viseltetne, az mint mégis czyelekettem, hogy az Erdelj fejedelem eő Nga makouiczay uduarbírajanafc, nemzetes Szalay Pal vramnak attam. Ha nem teczet s nem vette az edes attya io akarattyat keduessen, vallya kárai. A producit testes. 1 Az úriszéket Szalay Pál, a fejedelem makovicai tiszttartója hívta össze. Az ítélkezésben részt vettek : Kűkemezey Bálint, Sáros megye szolgabírája, Satho Pál és Rutthkay György, a megye esküdtjei, valamint Puszansky Stecz, Palis Ben ja és Gaboltoy Kristóf. — A jegyzőkönyvből ezt az egy pert közöljük. a A felperes ügyvédje, Borscz Stecz, jó beszédképességű, ügyes jobbágy lehetett; a jegyzőkönyvekből megállapíthatólag más esetekben is, többször vitte jobbágytársai pereit.
