Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

ÉSZAKNYUGATI ORSZÁGRÉSZ

XIV SEMPTEI URADALOM A semptei uradalmat a XVI. században a Thurzó család bírta. Thurzó Elek leánya Dersffy Ferenchez ment feleségül, házasságukból született Dersffy Orsolya, Esterházy Miklós nádor első felesége, akivel az uradalom az Esterházy családra szállott. Semptét a nádor halála után legifjabb fia, Ferenc semptei kapitány örökölte. Ferenc 1683-ban meghalt, ezután özvegye, Thököly Katalin, Thököly Imre nővére a földesúr 1691-ig, újabb házasságáig (gróf Jörgen Quintín Károllyal). Az uradalom ekkor fiára, gróf Esterházy Józsefre szállott, ki mint labanc főúr, különböző közhivatalokat betöltve szolgálta a Habsburgok ügyét. A Rákóczi-szabadságharc idejében a császár oldalán Stahremberg Guido seregében harcolt, később altábornagy és horvát bán lett. Az 1723. évi országgyűlés által kiküldött vallásügyi bizottság tagjaként protestáns-ellenes álláspontot foglalt el. Egyébként is, mint földesúr, a protestánsokkal szemben türelmetlen magatartást tanúsított, több községből kiűzte őket, s templomaikat elfoglalta. Szövegeinkben, melyek az 1687—1691. közötti évekből maradtak fenn, a földesúr és magistratus Thököly Katalin. A Vágvölgy síkságán elterülő uradalomhoz összesen 25 helység tartozott. Közülük perjegyzőkönyveinkben a következők szerepelnek : Sempte (Sintava), az uradalom központja s a földesúri bíráskodás székhelye, továbbá a Dudvág mentén fekvő Felsőszeli (Horné Saliby), a Vág melletti Szered (Sered), továbbá Szempc (Senec) és Hegysúr (Hruby Sur) Pozsony megyei helységek, végül a Szered közelében, de már Nyitra megyében fekvő Pattá (Pata) falu; ma mind Csehszlovákia területéhez tartoznak. Az uradalom helységei agrárfalvak, lakosságuk a többi művelési ágon kívül szőlőműveléssel is foglalkozott. Az úr részére történt beszolgáltatás után eladásra kerülő terményeiket a közeli városokban viszonylag jól értékesíthették. Terheik a szokásos jobbágyterhek, csupán Sempténól és Szerednél állapítható meg törekvés kötelezettségeik summás megváltására. Felsőszeli faluban pedig (bizonyára némi kiváltságokkal rendelkező) hospes réteget említ egyik perszövegünk.

1 A semptei úriszék jegyzőkönyvei közül korszakunkból csupán három füzetet sikerült felkutatnunk, melyek az Esterházy család hercegi ágának az Országos Levéltárban őrzött levéltárában, a szövegeink után feltüntetett jelzetek alatt találhatók. Minden füzet egy-egy ülés anyagát tartalmazza. A két első ülésen csak bűnügyeket tárgyaltak, a harmadikon az uraság által jobbágyai ellen indított úrbéri jellegű pereket. A szövegek eredeti fogalmazványok, közülük kettőt az úriszék bírái aláírtak, a harmadik jegyzőkönyv aláiratlan. 1 L. az 503. sz. pert.