Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)
Bevezetés
A KIADVÁNY TÁJÉKOZTATÓ APPARÁTUSA 49 úri) város, a hegymester vagy a céh székén 115 kelt tárgyalási anyag vagy ítélet az úriszéki perjegyzőkönyvbe bele van foglalva (ami a fellebbezett ügy szóbeli referátumára utal), úgy a jegyzőkönyv e szövegrészét csak kikezdéssel emeljük ki. Ha azonban az első fok a maga jegyzőkönyvét eredetiben terjesztette fel s ez az úriszék protocollumába bekötve vagy ahhoz mellékelve fennmaradt, úgy ez iratot, az úriszéki jegyzőkönyvekhez hasonlóan, egész szövegében s különválasztva közöljük Ilyen esetekben — az egész ügyet egy szám alá foglalva s az úriszéki ítélet dátuma alá besorolva — első helyen adjuk az alsó fok jegyzőkönyvét s utána az úriszék (rendszerint a felterjesztett irat hátára rávezetett) ítéletét. Ilyenkor szintén szögletes zárójelbe foglalt szövegközi megjegyzéssel utalunk rá, hogy az első jegyzőkönyv milyen fórumon kelt, s ugyanilyen megjegyzéssel választjuk el tőle a második, az úriszéken kelt szöveget. Hasonló módon járunk el az úriszéki jegyzőkönyvek mellett néha fennmaradt vallatási jegyzőkönyvek és más permell ókletek publikálásánál is (közlési sorrendjüket perrendi összefüggésük döntötte el), valamint azokban az esetekben, amikor ugyanazon ügy miatt perbefogott személyek perét az úriszék különválasztva tárgyalta. Minden perszöveg előtt regesztát adunk. Minthogy kiadványunkkal szemben felmerült az az igény, hogy a közölt anyagot a történészeken kívül gyakorló jogászok s egyetemi hallgatók is felhasználhassák, a regssztákat bővebb szövegezésben, az ügy jogi meritumát mindig kiemelve készítettük el. Különösen szükséges volt ez a bonyolultabb örökösödési és osztályospereknél, -általában a magánjogi pereknél, ahol a leszármazási kapcsolatok, jogi összefüggések stb. világos áttekintése nélkül az ügy nehezen érthető. Ilyen esetekben néha, körülírások és utalások elkerülése végett, a regesztába a. felek nevét is belefoglaltuk, amit egyébként — a tömörebb fogalmazás érdekében — általában kihagytunk. Az egykorú jogi fogalmak definiálatlansága s a mai kategóriák alkalmazásának nehézségei miatt, amire fentebb már rámutattunk, a perszövegekben mindig / szórövidítéssel jelölt alperest vagy vádlottat néha áthidaló megoldásként ,,perbevont"-nak vagy ,,perbefogott"-nak kellett mondanunk. Ha a peres felek valamelyike nemes, agilis stb., erre a jegyzőkönyv utalni szokott, ilyenkor a rendi megjelölést a regesztába is bevettük. Egyébként a peres felek alatt jobbágyok értendők. A közölt perszövegekhez—az említett igényekre s az újszerű anyag használatának nehézségeire való tekintettel a szokottnál bővebb — magyarázó jegyzeteket fűztünk. Ezek tárgyi (jogi), személyi, földrajzi és nyelvi felvilágosításokkal szolgálnak. Az utóbbiak közül betűvel különböztettük meg, s a számozott jegyzetek után adjuk azokat, melyek nem a szövegek megértését, csupán nyelvésze+i értékelésüket teszik lehetővé. Az egy-egy úriszéki ülésből közölt első per 1. jegyzetébe foglaltuk a bíróság összetételére vonatkozó adatokat ; ha a jegyzőkönyvből kitűnik, névszerint felsoroljuk a jelen volt bírákat, foglalkozásuk vagy közéleti tisztségük megjelölésével együtt. Erre, a latin kifejezéseket magyarra fordítva, mai terminológiát használunk, de ha az értelmezés körül bármiféle probléma merült fel, az eredeti szót hagytuk meg, melyre nézve ilyenkor a nomenklatúrában adunk magyarázatot. — Láthatólag ugyanazon személyek tisztségét a különböző 115 A különböző földesúri fórumokat, az eredeti terminológiát megtartva, egykorú elnevezésükkel jelöljük. A nevek magyarázatát 1. az uradalmi bevezetésekben s a nomenklatúrában. -4 friszék
