Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)
Bevezetés
jegyzőkönyvek gyakran eltérő módon jelölik meg. Ezeket az adatokat minden esetben úgy vettük át a jegyzetbe, ahogy az illető szövegben találtuk. A keresztneveket szintén magyarul s mai alakjukban adjuk, a családneveket azonban, a névfejlődés szempontjait figyelembe véve, eredoti formájukban közöljük. Az előneveket, ha a jegyzőkönyv feje latin nyelvű, az előnév tehát a helynevet a ,,de" szó után főnévi alakjában tartalmazza, kötőjel alkalmazásával adjuk (pl. ,,de Pánd" helyett ,,Pánd-i"), egyébként az eredeti melléknévi formát tartottuk meg. Ha az úriszék bírái a jegyzőkönyvet aláírták, ezt a jegyzetben megemlítjük, vagy, ha utalás egyébként felesleges, az aláírókat a. név dőlt szedésével különböztetjük meg. A nevek után az eredeti szövegben sokszor előforduló ilyen kifejezéseket, mint ,,et aliiiuris periti", ,,et alii quam plurimi" stb. lefordítottuk, ezért nem tesszük idézőjelbe (idézőjelet csak kivételesen, magyarból átvett, különösen jellegzetes megjegyzéseknél alkalmazunk). A jegyzeteinkben szereplő és más, jogban jártas személyele, és mások számosan stb. kifejezések tehát idézet nélkül is az eredetinek felelnek meg. — Ugyancsak itt, az 1. jegyzetben adjuk meg — ha az uradalmi bevezetés általános forrásleírása az egyedi iratra vonatkozó kiegészítést kíván — az ily tárgyú különleges felvilágosításokat. Végül itt utalunk arra is, hogy az ülés anyagából milyen további számok alatt közlünk még pereket ; e megjegyzések feleslegessé teszik az utóbbiaknál visszautaló jegyzetek alkalmazását. A jegyzetek számát nomenklatúra alkalmazásával csökkentettük : a többször előforduló, magyarázatra szoruló kifejezéseket, főleg a latin és magyar nyelvű jogi műszavakat ennek keretében adjuk. Néhány esetben, amikor a közölt szövegből nem tűnik ki, hogy a szükséges felvilágosítás a nomenklatúra milyen címszava alatt található, vagy a szöveg jobb megértéséhez az ott közölt adatokra a figyelmet felhívni egyébként szükségesnek látszott, a nomenklatúrára jegyzetben utaltunk. Kiadványunk jogi szempontból való használhatóságának fokozására a címszavak közé — előfordulásuk szerinti formában — többszavas kifejezéseket is felvettünk, s itt adjuk a szükséges magánjogi, büntetőjogi, perjogi stb. magyarázatokat. Ezek a forráskiadványok szokásos szójegyzékeinél igényesebben, lexikonszerű részletességgel készültek.. Sok kifejezésről, különösen akkor, ha értelmük a nemesi jogban s az úriszék gyakorlatában eltérő, vagy a tárgynak nagyobb érdekessége van, a szövegeinkben előforduló jelentéseken túlmenve, átfogó magyarázatot adunk. Ahol ez feleslegesnek látszott, ott a szónak csak a kiadványunkban előforduló jelentéseire szorítkoztunk. Szótárakban megtalálható, különleges jelentés nélküli szavakat a nomenklatúrába nem vettünk fel. — A bevezetések, jegyzetek s a nomenklatúra között néhol bizonyos fedések állottak elő, ezek azonban munkánk terjedelme, az előfordulások különbségei s az eltérő szempontú magyarázatok szüksége miatt nem voltak kiküszöbölhetők. 116 Egy-egy uradalom helységeinek nevét az uradalom bevezetésében megyénkint (vagy a birtok szervezeti egységei, pl. sáfárságok szerint) betűrendben soroljuk fel. Az egyes neveknél először a szövegben előforduló eredeti névalakot, azután — zárójelben — az esetleges későbbi, s végül (az 1952. évi helységnévtár alapján) a mai elnevezést adjuk, feltüntetvén a helység megyei hovatartozása tekintetében beállott változásokat is. A Magyarországtól 116 A nomenklatúrának az űrmértékekre vonatkozó adatait nagyobbrészt Lederer Emma cikkéből (Régi magvar űrmértékek. Századok, 1923—1924. évf. 123—157., 305—326. 1.) vettük.
