Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

DUNÁNTÚL

VI LÓZSI ÉS HÉDERVÁRIURADALOM A lózsi uradalom a kora középkorban a — nevét e birtoktól nyert — Lózsi családé volt. A Lózsiak kihalása után a jószágot a XV. században a rokon Viczay család szerezte meg, és megszakítatlanul bírta a XIX. századig, amikor e javak a gróf Khuen-Héderváry családra szállottak. — A hédervári uradalom csak a XVII. század második felében került a Lózst birtokló Viczay család kezére, Viczay Jánosnak Héderváry Katalinnal kötött házassága révén. A két uradalom birtokában a Viczayak a Dunántúl legjelentékenyebb birtokos családjainak sorába léptek, bár a közszerepléstől továbbra is távol maradtak. Székhelyüket a hédervári uradalom megszerzéséig Lózson, azután 1669-től Hédervárott tartották, s magukat azóta Lózs és Hédervár örökös urainak nevezték. A két uradalom úriszéki jegyzőkönyvei az 1619—1725. évkörből maradtak ránk, egy kötetben összefoglalva. Ebben 1668-ig csak a lózsi úriszék ügyei szerepelnek, 1669-től kezdve mindkét uradalomé. A protokollumok túlnyomó része azonban továbbra is a lózsi úriszéken kelt, így közlésünk is zömében lózsi anyagot tartalmaz ; a különben is kisszámú hédervári jegyzőkönyvből csupán három perszöveget publikálunk.

1 Ezért az utóbbiaknak külön fejezetet nem adhattunk, annál kevésbé, minthogy a két birtok jegyzőkönyvei a kötetben sincsenek szétválasztva, hiszen az úriszéktartó magistratus azonos. A hédervári pereket tehát, a kötet eredeti sorrendjét megtartva, mi is itt, a lózsi uradalom iratai közé besorolva közöljük. Pereink idején, az 1619—1698. években, az úriszéket szolgáltató földesurak a következők : az 1619—1620. években két özvegyasszony, Viczay Sándorné Hagymásy Orsolya és Viczay Tamásnó Szennyesy Krisztina ; 1623-ban az előbbi Hagymásy Orsolya és Hagymásy Kristóf; 1632—1650. között Viczay Ádám ; 1653—1668. Viczay János ; 1669—1677. Viczay Jánosné Héderváry Katalin ; végül 1680—1700. között ifj. Viczay Ádám.

2 Ha egy-egy időszakban többen birtokoltak, és a birtokosok az úriszéket közösen tartották (pl. Viczay Sándorné és Viczay Tamásné), a birtoklás, mint az iratokból megállapítható, ilyenkor sem volt közös, az egyes földesurak részei el voltak különítve. A Viczayak úriszéke 1668-ig mindig Lózson ülésezett, csupán egy esetben, 1635-ben ítélkezett Vicán. 1669-től, miután Hédervár is a család birtokába jutott, az urak a ,,maguk könnyebbségére" mindkét uradalmuk részére új szék1 L. a 259., 261. és 262. sz. pereket. 2 Az összeállítás a teljes jegyzőkönyvi anyag átnézésével törtónt, anélkül azonban, hogy a családi leszármazást vizsgálat tárgyává tettük volna. A hiányzó évekből nincs úriszéki irat.