Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

DUNÁNTÚL

helyükön, Hédervárott is többször tartottak úriszéket. Szabály szerint azonban a lózsi uradalom törvénykezési helye továbbra is Lózs maradt; a hédervári uradalom Győr megyei tartozékai részére a megyebeli Ásványban, a Pozsony megyeiek részére pedig a Pozsony megyei Darnón ült össze az úr bírósága, de az utóbbi helyen kiszabott büntetések végrehajtása is Ásványban történt. — Az úriszék tartásának költségeihez az uradalmak jobbágyai úrbéri teherként tartoztak hozzájárulni, és a hóhér bérét is nekik kellett fizetniük.

3 A lózsi uradalomnak alábbi tartozékai fordulnak elő a perszövegekben : Lózs mezőváros (Nagylózs), Iván, Kövesd (Sopronkövesd), Pinnye, Röjtök (Röjtökmuzsaj), Szócsény (Pereszteg), Széplak (Fertőszéplak) és Vica, mind Sopron megyében, továbbá Miske (Vásárosmiske) Vas megyében, a Kemenesalján. A hédervári uradalom három tiszttartóságra oszlott: a hédervárira, a sárfőire és az iregire.

4 Az elsőből a Győr megyei Ásvány (Ásványráró), Kisbodak és Újfalu (Győrújfalu), az iregiből pedig a Tolna megyei Ireg (Iregszemcse) szerepelnek a jegyzőkönyvekben. A lózsi úriszékről fennmaradt anyagunk, mind a közölt, mind a közlésre nem került perek, az uradalom népességének olyan öntudatos és szervezett ellenállásáról tanúskodnak, aminő — legalább az eddig ismert jegyzőkönyvekben — egyetlen más nagybirtok jobbágyságánál sem tapasztalható. Közzé tett pereink több mint háromnegyedrészében vádolja az úr „alattvalóit" engedetlenséggel, makacssággal, ellene irányuló sorozatos tanácskozások szervezésével, tudatos pártütéssel és lázadással, étele megmérgezésével stb. Nemcsak robotmegtagadással és a szolgáltatások elhanyagolásával gyengítik a jobbágyok az úr gazdaságát, hanem egységes fellépéssel nyíltan is szembeszegülnek a földesúri hatalommal, s küzdelmük eredményeként helyzetük bizonyos javulását vívják ki. A harc szervezője és vezetője Lózs, faluszerű kis város. (A Lózs ellen irányuló urasági perek száma közlésünkben 16, a teljes anyag egy negyede.) A lózsi polgárok jobbágyrendűek, kikényszerítik azonban az úrtól, hogy kétoldalú szerződésben rögzítsék a két fél jogait és kötelezettségeit. A szerződést megelőző hosszú és makacs küzdelemben a nádorhoz fordulnak segítségért, és az ő védnöksége alatt választott bírák közbenjöttével kötik meg az egyezséget.

5 A megállapított úrbéri terhek alig kisebbek ugyan a szokásos jobbágy terheknél, mégis a feltételek kizárják, hogy a földesúr a szolgáltatásokat tovább emelje. Az egyezség záradéka ugyanis jogot ad Lózs polgárainak arra, hogy ha a másik fél a szerződést be nem tartaná, elbúcsúzhatnak uruktól, s szabadon elköltözhetnek. A megállapodás szerint köteles az úr azokat a tiszteket, akik a jobbágyokkal szemben sérelmeket követnek el, megbüntetni, és javaikból a kárt szenvedett városiakat kielégíteni. Bár az úr később is megismétli támadásait Lózs ellen, a polgárok e két pont alapján újra és újra ellentámadásba mennek át, ismét a nádor segítségét kérik, segy percre sem torpannak meg küzdelmükben. Hasonló ellenállást tanúsít Vica mezőváros lakossága is, amit a velük szemben indított nagyszámú földesúri per dokumentál. 8 Az adatot a hédervári uradalom 1706. évi urbáriumából vettük. Az urbárium a Héderváry család levéltárában, az Országos Levéltárban volt elhelyezve, az 1956 novemberében történt tűzvész során azonban az irat megsemmisült, csupán tartalmi kivonata maradt fenn. * L. az előbbi jegyzetet. 6 Teljes szövegében közölve 1. M. Gazdaságtört. Szemle, VIII. (1901) évf. 163— 166. 1.