Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

DUNÁNTÚL

1636 OKTÓBER 30 345 Pro A cum protestatione : exquo idem I ad ulteriora pergeret, iam paribus actionis uti nequiret,

2 verum dominus A et magistratus inhaeret suae petitioni. I inhaeret prioribus. Deliberatum est. Minthogj az gratja adas nem bjrak vrajm dolga, hanem az feóldes vre, annak okaert, ha ualamj mas feleletj uagyon az parsoknak, felelljenek ulterius, alioquin iudicium habebit I. Procurator I ulterius dicit. Vgj uagyon, hogj az varsanj bjronak uetettem uolt ualamj keuesset, melyre wys adot uolt okoí. De en annak az bjronak keduet keresuen io akarojm által, melyrwl bjro vram ez I-nek mindeneket megh engedet,

3 tali conditione, hogj itten az vr w

b Naga szekin ez /, megh kóuesse az biroí. Az mj az dominus magistratust, az en kegmes vramat illetj, en w

& Nagaual nem peóreólhetek. Ezekbúi az okokbul bjrak vrajmek megh rumjnaluan az dolgot, alazatossan teóruent kjuan. Pro domino A protestatur de confessatis I, noha megh uallia, hogj uetet az bjro ellen, de partim az bjrojs adot okot rea : ha szinten adot uolnais az bjro okot, kenszeretuen nem az maga dolgára,hanem feóldes vrajera : ez okbulis nem kellett uolna bjrojara tamadnj. Az mj az concordiat illetj, qualitercunque et quibus conditionibus, nem constal bjrak vrajmnak. Aliud est, hogj ez I-nak nem a bjroual uagyon mostan dolga, hanem az gonoszagh tetelerí az feóldes vrall. Annakokaert kjuannja az feóldes vr megh iteltetnj ut supra.

4 I dicit. Alazatossan tartja magát az w kjuansagjhoz, mert ha uettjs az jobbagj, az bjronak nem kellett uolna rea tamadnj, hanem teőruennjel kereste uolna. A inhaeret a se dictatis. Deliberatum est. Miuelhogj az I wnnón maga megh uallia, hogj ez bjro ellen uetet ualamj keuesset dé az bjrois adot uolna okot rea, melj mentsége az I-nak heljtelen. Es noha az I condicionaliter megh alkudot az bjroual, de az mj az feóldes vra ellen ualo uetket illetj, azzal az concoidjaual el nem teórlótte, hanem azon chelekedetjert az I fejen maradót feóldes vra ellen, kit negyuen forinton ualthat megh. Uo. 92—94. I. 2 Úgy látszik, a perbefogott jobbágy védője előbbi „felelete" után, a szokott perhalasztó módszerrel, a keresetlevél másolatát is kérte, amivel a kegyelemkérés után már nem élhet. 3 Megbocsátott. * Ha a vádlott kiegyezett is a bántalmazott bíróval, tettéért a közvádat képviselő földesúrral szemben szintén felelnie kell, nehogy bírságolási alkalom menjen veszendőbe.