Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

DUNÁNTÚL

intellexisset Posa vei Kosa, nec ob unicam literulam nunquam causa condes­cendi debet, secundum operis Tripart. part. 3. Deliberatum est. Propter unicam literulam causa non condescendit, sed respondeant directius. I ulterius praemissa solenni protestatione dicit, hogy az actionak le köl szallanni, mertt az A az I-nek dominus terrestrisett eö Ngatt ez I felöZ iuridice, hoc est per evocationem vei citationem ad huiusmodi iudicii impensionem orszá­gunknak töruenie szerentt Tripart. part. 3. tit. 26. szolgabiro uram által nem requiralta, sem admonealta. Et alioquin nemo, nisi legitimé citatus, iudicio stare et respondere tenetur. Petit I ut supra. A dicit nec hanc quoque postulationem Itenere exeo, quod idem A cum dominó terrestri ipsius I consensisset, in hoc videlicet, quod in die hocpraefixo colonum praefatum suum iuri statuere curabit ; id quod et fecisset, unde volenti nulla esset inuria. 5 Quantum ad citationem attinet, hoc idem, quod praemissum est, intelligi vult I. I inhaerendo prioribus a se dictatis addiZ: Dato sed non concesso, ha szinte mondottha uolnais eö Ngha, az I-nad földes ura az A-nak, hogj az I-tZ toruenyhez allattya, de azt értette eö Ngha azon, hogj ha az dominus A tőrueny szerent procedal dolghaban. Az melliet mint hogj omittalt az A, ragazkodik az I országunk megh irt törueniehez, es kiuannia az dominus A-tZ az megh neuezett tőrueny szerent ualo requiralasnak omissioiaert in regali iudicio conuincaltatni 6 . Petit iudicium. A protestatur de confessatis procuratoris I, ubi manifeste dictaret, quod dominus terrestris ipsum I iuri statuere promisisset. De caetero accomodat se supradictatis suis. Concordarunt partes. Uo. 61—63. I. 173. 1632 február 16, Győr 1 Győrszentmártoni jobbágyot, aki földesúri parancsra sem adta ki a más tulaj­donát képező ekevasat, a földesúr részére fenntartott évszakban bort árult, s az idézésre nem jelent meg az úriszék előtt, 60 forint bírságra ítélnek, amely összeget a földesúr — mások példájára — azonnal megvehet rajta. 5 A viszontválasz rámutat, hogy a fenti védekezés helytelen, mert csak akkor kell a vármegyéhez fordulni, ha a földesúr — jobbágyával szemben — nem akar a sér­tettnek igazságot szolgáltatni. 6 Az alperes ügyvédje most már támadásba megy át. Érvelésének gondolat­menete : a felperes az alperes földesurának a vármegye útján való megkeresését elmu­lasztva, hatalmaskodást követett el, s ezért magasabb fórum, királyi bíróság (a kir. tábla) által kell őt megbüntettetni. 1 Az úriszék tagjai : Egry Márton és Zegy Mihály Győr megyei szolgabírák, Zombat András és Segesdy István esküdtek, Vys-i Nagj Pál, a győri magyar sereg bírája, továbbá Fekethe Jakab, Jagachich Péter, Horuat Pál, Bayuz Mihály, Zombat Mihály és Boronkay Ferenc. — Az úriszék jegyzőkönyvéből ezt az egy pert közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom