Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)
DUNÁNTÚL
intellexisset Posa vei Kosa, nec ob unicam literulam nunquam causa condescendi debet, secundum operis Tripart. part. 3. Deliberatum est. Propter unicam literulam causa non condescendit, sed respondeant directius. I ulterius praemissa solenni protestatione dicit, hogy az actionak le köl szallanni, mertt az A az I-nek dominus terrestrisett eö Ngatt ez I felöZ iuridice, hoc est per evocationem vei citationem ad huiusmodi iudicii impensionem országunknak töruenie szerentt Tripart. part. 3. tit. 26. szolgabiro uram által nem requiralta, sem admonealta. Et alioquin nemo, nisi legitimé citatus, iudicio stare et respondere tenetur. Petit I ut supra. A dicit nec hanc quoque postulationem Itenere exeo, quod idem A cum dominó terrestri ipsius I consensisset, in hoc videlicet, quod in die hocpraefixo colonum praefatum suum iuri statuere curabit ; id quod et fecisset, unde volenti nulla esset inuria. 5 Quantum ad citationem attinet, hoc idem, quod praemissum est, intelligi vult I. I inhaerendo prioribus a se dictatis addiZ: Dato sed non concesso, ha szinte mondottha uolnais eö Ngha, az I-nad földes ura az A-nak, hogj az I-tZ toruenyhez allattya, de azt értette eö Ngha azon, hogj ha az dominus A tőrueny szerent procedal dolghaban. Az melliet mint hogj omittalt az A, ragazkodik az I országunk megh irt törueniehez, es kiuannia az dominus A-tZ az megh neuezett tőrueny szerent ualo requiralasnak omissioiaert in regali iudicio conuincaltatni 6 . Petit iudicium. A protestatur de confessatis procuratoris I, ubi manifeste dictaret, quod dominus terrestris ipsum I iuri statuere promisisset. De caetero accomodat se supradictatis suis. Concordarunt partes. Uo. 61—63. I. 173. 1632 február 16, Győr 1 Győrszentmártoni jobbágyot, aki földesúri parancsra sem adta ki a más tulajdonát képező ekevasat, a földesúr részére fenntartott évszakban bort árult, s az idézésre nem jelent meg az úriszék előtt, 60 forint bírságra ítélnek, amely összeget a földesúr — mások példájára — azonnal megvehet rajta. 5 A viszontválasz rámutat, hogy a fenti védekezés helytelen, mert csak akkor kell a vármegyéhez fordulni, ha a földesúr — jobbágyával szemben — nem akar a sértettnek igazságot szolgáltatni. 6 Az alperes ügyvédje most már támadásba megy át. Érvelésének gondolatmenete : a felperes az alperes földesurának a vármegye útján való megkeresését elmulasztva, hatalmaskodást követett el, s ezért magasabb fórum, királyi bíróság (a kir. tábla) által kell őt megbüntettetni. 1 Az úriszék tagjai : Egry Márton és Zegy Mihály Győr megyei szolgabírák, Zombat András és Segesdy István esküdtek, Vys-i Nagj Pál, a győri magyar sereg bírája, továbbá Fekethe Jakab, Jagachich Péter, Horuat Pál, Bayuz Mihály, Zombat Mihály és Boronkay Ferenc. — Az úriszék jegyzőkönyvéből ezt az egy pert közöljük.
