Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)
Bevezetés
annak árát a jobbággyal fizettette meg az uraság. A fuvar nemteljesítése címén indult perek nagy száma mutatja a teher különlegesen nyomasztó voltát. 55 A robottal kapcsolatos visszaélések száma igen nagy. A robot fokozásának egyik módja a burkolt emelés. A földesúr ezzel egy csapásra két bőrt próbál lebúzni a jobbágyról. Elrendeli például az úr dolgára, szántásra induló parasztoknak, hogy a szántás befejeztével, visszafelé, kocsijaikon gabonát vagy állatokat szállítsanak az urasági udvarba. 56 Ez azt jelentette, hogy a napi munkában elfáradt jobbágynak a robot befejeztével teljesen jogtalanul még további többletmunkával kellett volna az úr hasznát emelnie. A parasztok azonban éberek, és az ilyen kísérleteknek a legelszántabb módon ellenállának. A perek egy további nagy csoportja az ezerféle földesúri tilalom, jog ós monopólium áthágása, megsértése vagy semmibevevése cimén indult. A jobbágy részére tilos volt az erdő, abban nem legeltethetett, sem tűzi-, sem épületfát nem vághatott, tilos a legelők nagyrésze, tilosak a folyók és tavak, azokban csak az úr részére halásztak, s tilos a vadászat. Ha a jobbágy egyetlen nyulat megfogott, tömlöcbe zárhatták érte. Az erdőben külön engedély nélkül még száraz gallyat sem gyűjthetett, egy-két, az úriszék szerint is „hitvány görbe fa" kivágásáért már büntették, de 20 forint bírságot fizetett például akkor is, amikor az úr veteményes kertjéből a kapálás közben letört káposztaleveleket felszedte és elvitte. 57 —A malom, a vám és a kocsmajog földesúri monopólium, s ha engedtek is a parasztnak bizonyos időt saját bora kimérésére, az év nagyobb részében s a legforgalmasabb időben, mint vásár idején, csak a földesúr tarthatott kocsmát. A jobbágy idegen faluba nem mehetett borért, saját falujának kocsmáján kellett azt megvásárolnia s így, mivel a maga borát viszont csak urának adhatta el, ha szüksége volt rá, az úr kocsmájáról magasabb áron kényszerült azt visszavásárolni. 58 Elővételi jog illette meg a földesurat a boron kívül a jobbágy állataira, különféle terményeire ós ingatlanaira, szőlejére s irtványföldjére is, azaz a jobbágynak kényszeráron kellett értékeit átadni, ha a földesúr úgy kívánta. 59 — Tilalmas, hogy a paraszt engedély nélkül eltávozzék lakóhelyéről, nem mehet a szomszéd faluba s különösen nem a városba. 60 Tilos a szórakozás : a tánc, a kockajáték ós a kártya. Akinél ilyen mulatság folyik és nem jelenti, súlyosan megbüntetik, ugyanígy a bírót is, aki szintén köteles a mondott eseteket az úrnak feljelenteni. 61 A szórakozási tilalom egyik oka az, hogy az úr ós elnyomó apparátusa fél a néptől, igyekszik tehát minden módon megakadályozni annak összejöveteleit, nehogy ilyen alkalmakkor „konspirálhasson", és netalán „félretévén az isteni és emberi törvényeket", szervezhesse harcát elnyomói ellen. Ha ilyen tanácskozások jutnak az úr tudomására, a 56 L. pl. a 78. sz. jkv. 7. sz. perét s a 79., 163., 224., 255. stb. sz. pereket. 66 L. pl. a 228. sz. pert. 57 L. pl., a fenti sorrendben, a 17., 22., 37., 360., 445. stb. ; 33., 43., 78/8. és 12., 146. stb. ; 6., 503. stb. ; 22. és 9. sz. pereket. 58 A tilos borkimérés s az úr kocsmajogának megsértése címén indult perek száma igen nagy. 1668-ban pl. a vicaiakat azért bírságolja az úriszék, mert „összebeszélve'* idegen földesúr kocsmájába jártak. L. a 252. s a 152., 173., 324., 405., 408. stb. sz. pereket. 59 A sokféle elővételi jogra 1. a 80., 241., 279., 284., 317. stb. sz. pereket. Mint a legutóbbiból látható, a tihanyi birtok jobbágyaitól pl. a napi árnál kb. 25%-kai olcsóbb kényszeráron vették el a boraikat. 60 Egy lózsi polgárt pl. (1634) azért büntetnek meg, mert az úr tilalma ellenére Nagyszombatba ment rokonát, Lósy Imre püspököt (később esztergomi érsek) meglátogatni. L. a 220. sz. pert. 61 L. pl. a 28., 409. sz. pereket.
