Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

Bevezetés

AZ ŰR SZÉKI JOGANYAG ÁLTALÁNOS VONÁSAI 19 dásáért" főbenjáró ítéletre számíthat.

45 Az úr hatalmában áll a fegyelmi jogkör, az úriszóken kívül is alkalmazható sokféle büntetés, s az ő akaratát érvényesíti, az ő érdekeit védi a fellebbezhetetlen, vérhatalmú úriszék. Ez, mintha valóban abszolútjogú fejedelemről volna szó, ,,conspiratio"-nak, ,,rebellió "-nak, „pártütésének minősíti a jobbágyok ellenszegülését a földesúri hatósággal szemben, nyelvkitépésre és fej vesztésre ítéli az „Isten és más méltóságos rendek" (köztük a földesúr) ellen káromkodót, s kegyetlen ítéletekkel torolja meg az úr vagyonának, szerzett privilégiumainak csorbítását.

46 Csak a ténylegesen bírt korlátlan hatalom tudatát mutatja, ha a dölyfös nagyúr, sok száz vagy ezer, neki robotoló jobbágy életének és halálának ura — mint az egyik leggazdagabb főnemes, Batthyány Ádám gróf — így beszél az uralma alá vetett néppel: „ich bin euer Herr und Gott, mir hat niemand zu befehlen, ihr müsset gemáss meinem Befehl alles entrichten und abführen".

47 Bár a pallos jogú urak között vagyon, országos tekintély, politikai befolyás szempontjából nagy különbségek voltak — hiszen a ius gladii-t nemcsak a főnemesség, de sok jómódú köznemesi család is megszerezte — birtokaikon belül, a jobbágyság felé hatalmuk ugyanaz, a felrajzolt kép minden vérhatalmú uradalom belső viszonyaira érvényes. Ezt a közölt perszövegek kellően illusztrálhatják. Anyagunkat ugyanis úgy válogattuk össze, hogy abban az egyházi és világi nagybirtok minden típusa képviselve legyen : főpapok (az esztergomi káptalan s a pannonhalmi főapát), országrészre kiterjedő latifundiumokat bíró főnemesek (az Esterházyak, Erdődyek, Batthyányak, Nádasdyak stb.) s törzsökös középbirtokos nemes családok (mint az Ostffyak, Viczayak stb.) egy-egy személy kizárólagos vagy több családtag osztatlan közös tulajdonában állott, vagy az utóbbiak által megosztva bírt, illetőleg egyéb összetételű compossessoratus által birtokolt uradalmai egyformán.

48 E birtoktestek földesúri apparátusa nem mindenütt azonos : a terület nagysága, az országrósz fejlettebb vagy elmaradottabb viszonyai, a birtokszervezés foka stb. szerint vannak bizonyos különbségek ; egészében azonban, mint maga a jobbágy-földesúri viszony, úgy az erőszakszervezet működési formái s az osztály harcban alkalmazott módszerei is egységes képet adnak. Az egyöntetűség az úriszék szerepében s ítélkezésmódjában is megmutatkozik. Különösen feltűnő ez az utóbbi : az alkalmazott joganyag egésze s az eljárás és a terminológia, a jogi nyelv hasonlósága tekintetében. Az egykorú jogászképzés szervezetlensége, az egységes iskolázás hiánya, az úriszéket ülő bírák s a perekben eljáró ügyvédek láthatóan elég felületes jogi képzettsége s nem utolsó sorban a megfelelő szakirodalom hiánya ellenére az úriszéki jegyzőkönyvek mind tartalmi, mind alaki szempontból országos viszonylatban meglepő egyformaságot mutatnak, s a korszakunk során észlelhető változások is a legtöbb úriszék anyagában párhuzamosan jelentkeznek. Kétségtelen, az alkalmazott egész joganyag fejletlen : az érvelés és ítélkezés alapja csaknem 45 Esztergomi kápt. magánlta, Lad. 168. fasc. 4. 1700—1720.- no. 73., 1706. júl. 6. dátumú per. L. továbbá 187. sz. perünket stb. 46 A káromkodó súlyosbított halálbüntetését 1. a 477. sz. perben ; a többi felhozott példára 1. később, az úrbéri és büntető peres anyaggal kapcsolatban elmondottakat s az ott idézett pereket. 47 L. Szabó Dezső: A mag varországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában. 1. k. Bp. 1933. 364. 1. (A közölt adat 1765-ből való.) 48 L. kiadványunk uradalmi bevezetéseit. A birtokost, illetőleg birtokosokat, a személyükben korszakunk idején beállott változásokat minden bevezetés elején részletesen megadjuk.