Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)

tatus de Zabolch előtt Ladislaus dictus Chyga cívis et iobagio regalis de Debrechen, miután de tributo Nicolai filii Leukus, Sigismundi ac Ladislai filiorum Stephani de Kalló, necnon Iohannis de eadem annuatim in dicta Kalló celebrari consrato titkon megszökött és az említett nemesek vámosai de magnó spatio campestri visszahozták, majd eléjük állították, Farkas (dictus) János civis Cassouiensis jelenlétében s ad auditum totalium nobilium conprovincialium elismeri, hogy bűnös a szökésben. Papíron, hátlapján négy gyűrűspecsét töredékeivel. Dl. 53.388. Kállay cs. lt. Jún. 27. A szekszárdi konvent oklevele, Fejér X/4. 623., helyes dátum : 1447. jún. 26. (Vö. Csánki III. 420.) 5589 Jún. 28. (Bude, in vig. Pétri et Pauli) Zs. a budai káptalanhoz. Iktassa be Kalanda-i János fiait : Cornelius-t és Bertalant a pest- és fejérmegyei Eth, Zenthmiklos, Zenthlachlow birtokokba, amelyeket Cornélius szolgálataiért adott nekik. A birtokokat, amelyek Francisais Bernaldi és fiai: Pál, Fülöp hűtlensége következtében háramlottak reá, Bernaldi korábban elzálogosította nobili domine Leona Madonna vocate de Ankona relicte Leopardi condam armirarii nostre maiestatis, ettől azonban Cornélius a zálogösszegen magához váltotta. A budai káptalan 1407. júl. 18. oki.-bői (5628. sz.) — Bártfai Szabó : Pest 123., reg. ápr. 18. kelettel. 5590 Jún. 30. Buda. Zs. Wlkassin (szerb) király fia Demeter világosvári várnagy, zarándi ispánhoz. Adja vissza Losonci Zsigmondnak Pankotáról elhajtatott 224 szarvasmarháját és kilenc lovát, mivel viszályukat táborba szállásuk alkalmával személyesen fogja elintézni. Szerbia 48. (Erdődy cs. galgóci (hlohoveci) lt.) — Bánffy I. 509., reg. 5591 Jún. 30. A zobori konvent előtt Viszocsányi János leánynegyed kiadása ellen tiltakozik. Levt. Közi. 1936. 236., reg. (Nyitra megye lt.) 5592 Jún. 30. Garai Miklós és János megerősítik Kőszeg kiváltságait. — Nos Nicolaus de Gara regni Hungarie palatínus et iudex Comanorum etc. Iohannes comes de eadem etc. memorie commendantes tenoré presentium significamus, quod accedentes ad presentiam nostram fidèles et providi cives ac hospites nostri de civitate nostra Kwzeg nobis humiliter supplicarunt, ut ipsis easdem libertates, sub quibus ipsa civitas nostra Kwzeg temporibus divorum regum permansisset, concedere et nostris litteris confirmare de benigna nostra annuentia dignaremur. Nos itaque, qui ex debito nostri regiminis condignas subditorum nostrorum preces exaudire et admittere debemus, eas semper intendentes et conferentes, que nostris sunt subditis utilia, precibus eorundem civium et hospitum nostrorum benignius

1 inclinati premissas libertates, prout etiam ex litteris serenissimorum principum felicissime recordationis dominorum regum Karoli et Lodouici ac Marie regine eis superinde concessis

2 collegimus, eisdem duximus annuendum et concedendum presentibus nostris litteris confirmantes. Primo videlicet, quod ab omni dono seu censu statuto liberi sint, nec ab ipsis postuletur aliquid, nisi quantum eorum voluntas voluerit, poterit etiam et facultas. Item

3 concedimus predictis nostris civibus et hospitibus de Kwzeg, ut omnes causas tam maiores, quam minores, tam super effusione sanguin is, quam homicidii inter ipsos émergentes iudex eo um pro tempore constitutus, quem idem cives et hospites communiter singulis annis eligere decreverint, iudicet et décernât. Item si aliquis ipsorum a civitate

4 nostra antedicta recedere voluerit, salvis rébus omnibus et persona iusto terragio persoluto venditis domibus recedere poterit de eadem. Item volumus, ut cives nostri memorati de qualibet capetia frugum decem denarios tantummodo solvere teneantur. Concedimus etiam et volumus, ut décime vini de torculari tempore vindemii cum musto