Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)
«784 Máj. 18. (Bude, XXVIII. die VIII. diei oct. resur.) Gara-i Miklós nádor ítéletlevele. Zala megyének Mandhida falu mellett 1408. jún. 25. tartott nádori közgyűlésén a veszprémi káptalan a fehérvári káptalan, a zalai és a fehérvári keresztes konvent 1407. jelentéseivel igazolta, hogy Gyula fiai : Ratoldus és Zsigmond 1406-ban a Chomkezy birtok területén levő két szőlő után ős idők óta neki járó tributum montis-t elfoglalták, ugyanott a jobbágyai által békésen használt két hold földet bitorolják, neki és jobbágyainak sok kárt okozva, továbbá a Leanfalew (Leanfalow) nevű birtokához tartozó földeket a múlt években elfoglalták és Tálad birtokhoz csatolták, használatukban pedig jobbágyait verésekkel és csonkításokkal akadályozzák. Az alperesek ártatlanságukat hangoztatva kijelentették, hogy az ügyet hajlandók közös tanúvallatás alá bocsátani. Mivel javaslatukat a káptalan nem fogadta el, kötelezte őket, hogy ötvened magukkal, — mindegyikük huszonötöd magával — húsvét nyolcadán (ápr. 14.) a zalai konvent előtt tegyenek esküt ártalanságukra, az erről szóló oklevelet pedig nyolcad napra mutassák be. Mivel sem ekkor nem jelentek meg, sem az esküt nem tették le, elmarasztalja őket in factis potentie ex eoque in sententiis capitalibus amissioneque quorumlibet iurium eorum possessionariorum et etiam universarum rerum et bonorum, kétharmad részben a maga és egyharmad részben a felperes javára foglalván le azokat. Hártyán, fuggőpecsétje hiányzik. Veszprémi káptalan magán lt. Gyulakeszi 27. 6785 Máj. 19. Zs. átírja Desznő és Pankota várakra vonatkozó 1387. szept. 26. oklevelét (Zs. O. I. 233.). Bánffy I. 395., említés. (Erdődy cs. galgóci (hlohoveci) lt.) 6786 Máj. 19. Zs. átírja Szalánc várra vonatkozó 1387. szept. 26. oklevelét (Zs. O. I. 232.). Uo. 395., említés. (Uo.) 6787 Máj. 20. (in opido Sarus, VII. die ferie III. a. ascens.) Rozgon-i Simon országbíró ítéletlevele. Sáros megye közgyűlésén, amelyet Zs. felhatalmazására az elszaporodott tolvajok, rablók és más gonosztevők kiirtása végett testvérével, Rozgon-i Lászlóval együtt tart, Sowar-i Soos (dictus) János, Lumpnicha-i János, Sebes-i Synka, Lapispataka-i Márton, Dobo-i János diák, Korompa-i Dániel, Delne-i Kakas János, Syroka-i Tornus Péter, Iacobus de Sancto Michaele, Kerigerfalua-i Sandrinus fia Miklós, Baior-i Miklós, Azguth-i Sebestyén, akiket kérésére a megye nemeseinek universitas-a iuratus assessor-oknak megválasztott melléje, Chuzda-i 1 István, Trochan-i Tivadar fia András, Enizko-i György és Ternye-i Miklós fia László szolgabírákkal tanácskozva Demetrium de Nomorka furem, nobilem Iacobum rufum in possessione Drusich Rathwa vocata residentem furem et latronem, Joseph cum filio suo Georgio in possessione Rathwa résidentes fures et latrones, Ladislaum dictum Baius in possessione eiusdem Drusich Kysfalud vocata commorantem furem, Iacobum filium Galli in eadem possessione Kysfalud residentem furem, Egidium dictum Thorod in predicta Kysfalu residentem furem, Gregorium filium Michaelis dictum Zemes in possessione predicti Drusich Rakus vocata residentem furem, Demetrium dictum Heges in possessione religiosorum virorum fratrum ordinis sancti Augustini de Sarus Zedekethe vocata residentem furem, Thomam dictum de Challa in portioné possessionaria consortis sue in possessione Ternye vocata habita commorantem furem et hospitem furum, Iohannem montanum dictum Banyaz in possessione uxoris sue Trochan vocata residentem cusorem falsarum mon etarum, Iohannem nobilem de Pwchukmal hospitem furum, Symonem filium Nicolai nobilem de Ternye furem et hospitem furum, Mathiam generum Karachon furem vagabundum, Blasium de Telk furem et latronem, Benkow filium Iohannis de Strazel socium ipsius Blasii de Telk furem et latronem, Iohannem dictum Kewer