Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)

facultatem. A birtokfelosztást, mivel senki sem mondott ellen, amidőn coram iudicibus nobilium iuratisque assessoribus et ceteris nobilibus predictorum septem comitatuum congregationis nostre nyilvánosan kihirdették s a felek is elfogadták, a közgyűlés tanácsát kikérve jóváhagyják s mindegyik felet megerősítik a neki jutott részben. Hártyán, Lack Jakab függőpecsétjével ; a másik függó'pecsét leszakadt. Dl. 9399. — Z.-W. III. 450., kiv., a Váradja felosztásáról szóló s kiadásunkban mellőzött rész teljes szövegével. A 451. 1.-n: in medietate helyett az eredetiben : immédiate. (Erdélyi káptalan lt.) — Tört. Tár 1890. 134., reg. 6023 Márc. 22. (XVI. die oct.cinerum) Az egri káptalan bizonyítja, hogy Zs. ítéletlevele értelmében Ganna-i Mihály fia András leányai : Erzsébet és Zsuzsanna alperesek kijelölése szerint meghatárolta az Alsokupa nevű birtokukon levő egy ekényi vitás szántóföldet a felperes Felsekupa-i Domokos fia János jelenlétében. A határ Thomor falu felől in cacumine mont is, qui vulgo Berch vocatur, az erdőben a hegyen át vezető útnál kezdődik, Fertheskupaya faluval határosán leszáll a hegyről, miközben érinti előbb pubíicam viam, que transit versus villám Sasa vocatam, majd a Felsewadaz falu felé vezető utat. itt egy vadkörtefánál az alperesek egyik szomszédjukkal, Alsokupa-i Tamás fia Mátyással, aki a communis inquisitio alkalmával mellettük tanúskodott, in quadam fossa állva letették a szokásos földesküt, hogy a kijelölt határjelek a terület igazi határát mutatják. Innen a határ ad fluvium Vodazpathaka vocatuni vonul, ahol véget is ér. A vitás egy ekényi területet, a felperes határjeleit lerontva, Alsokupa birtokhoz csatolta, az alpereseket pedig beiktatta. Chirografált hártyán, függőpecsétje hiányzik. Dl. 62.212. Ibrányi cs. It. 6024 Márc. 23. Torda. Lack Jakab és Tamási János erdélyi vajdák az erdélyi káptalanhoz. Iktassa be Péter medgyesi polgárt azon (küküllőmegyei) pócstelekei birtokrészbe, amelyet unokahúga az erdélyi jogszokás ellenére ajándékozott férjének. Medgyesi (mediasi) gimn. értesítője 1870. 25. — Z.-W. III. 456. (A 6043. sz. okl.-ből.) 6025 Márc. 27. Ragusa Zs. előtt szeren csekívánatait fejezi ki és az olaszországi eseményekről értesíti. Gelcich 179. 6026 Márc. 29. (Torde, XXÍX. die ferie V. p. cinerum) Zanthow-i Lachk Jakab és Tamasy-i Henrik fia János erdélyi vajdák és szolnoki ispánok ítéletlevele. Áz erdélyrészi nemesek és bármily más állapotú emberek universitasa számára tartott közgyűlésen Sombor-i János mester panaszt tett, hogy Cheh-i Panceí (dictus) György kiskorú fiának : Péternek Zoptelke-i jobbágyai : Veres (dictus) Miklós és Babos (dictus) Balázs, továbbá Solumkw-i Vrdugh (dictus) Miklós ugyancsak Zobteke-i jobbágyai : Littway, Sorban, Neegh, Neegh (dictus) Miklós és Darabos (dictus) György ellopták unokatestvérének, Sombor-i Mihály mesternek 105 sertését. Mivel az alperesek, a jobbágyokat magukénak elismerve, kijelentették, hogy készek elégtételt adni, kötelezik Solumkw-it, valamint Cheh-i Péter officialisât, hogy Szt. György 15. napján (máj. 8.) Zobtelke faluban Doboka megye egyik szolgabírájának jelenlétében Sombor-i Jánosnak adassanak elégtételt, amiről Doboka megyének pünkösd nyolcadára (jún. 10.) jelentést kell tennie. Papíron, hátlapján pecsét töredékével. DL 28.137. 6027 Márc. 29. (in monte Sancti Martini, f. V. p. Letare) István mester vicecomes et castellanus castri Scepusiensis elismeri a nádor nevében, hogy Gargo-i Hank fia Mihály, Jakab fia Péter, Cristel, Iordanus, Pohár János, Kolinus fia István özvegye és Both Miklós egy aranyfrtot átadtak neki a királynak Gargo birtok után járó arany fejében. Papíron, hátlapján gyűrúspecsét töredékével. Dl. 42.942.