Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)
116 1408 március 12 Harazthy és Popouch birtokok miatt. A király, miután meghallgatta a felek ellenvetéseit és megvizsgálva az alperesek okleveleit, belátta, hogy ezek érdekében vállalnia kell a szavatosságot, a pert az ő és más bárók döntése alá bocsátotta. Márc. 5., amidőn cum dictis baronibus regnique proceribus in sede nostra iudiciaria sedentibus ítélkezett, a felperesek nevében mostohaatyjuk és gubernátor quorumlibet iurium ipsorum, Chapy-i András, magával hozva a gyermek Lászlót is, bemutatta birtokjoguk igazolására Zs. 1406. ápr. 15. megerősítő átiratában ennek 1401. jan. 9. oklevelét (808. sz.) és a csázmai káptalan 1401. febr. 17. iktatólevelét. Az alperesek válaszukban kifejtették, hogy Zenthyacab birtokot és a hozzátartozó falvakat részben [.... birtokért], részben 1200 aranyfrtért jótállás mellett a királytól kapták, ő pedig azokat tamquam sue collationi rite spectantes eis de iure et de facto adhatta, mivel Fanch fia János, aki György mester leányát feleségül vette, a nem rég elült zavargások idején hűtlenség bűnébe esett és Zenthyacab birtokról s tartozékairól plurima mala actus infidelitatis respicientiakövetett el az ország, lakóinak kárára. Velük szemben Chapy-i előadta, hogy György mester odaígérte ugyan Fanch fia Jánosnak leányát, ez azonban a Wesprimium-i apácákhoz nevelésre átadatva még a zavaros idők előtt elhalt, másrészt Zenthyacab birtokon és a hozzátartozó falvakban nincs semmiféle olyan erődítmény, ahonnan a király ellen actus infidelitatis volna elkövethető, [a felperesek pedig mint gyermekek] a hűtlenség bűnébe nem is eshettek s ilyent még az alperesek sem tudnának reájuk bizonyítani. Az alpereseket ezután több ízben felszólította, hogy oklevéllel bizonyítsák állításukat, felhívása azonban eredménytelen maradt. Ekkor a per állását a bárókkal együtt személyesen ismertette a király előtt és megkérdezte, hogy az alperesekért a szavatosságot vállalja-e. Zs. elismerte az adományozást, majd utasította, hogy a bárókkal együtt iuxta ritum et consuetudinem dicti regni sui Hungarie fine decisivo et debito, ut ordo iuris exigeret, hozzon ítéletet. Ámbár Zs. Zenthyacab birtokot és a hozzátartozó falvakat az alpereseknek adományozta, mivel azonban azok csere címén a felperesek atyjához jutottak a király szavatossága mellett s rajtuk, mint tanúvallomásukkal a királyi közgyűlésen a két megye szolgabírói és esküdt ülnökei is megerősítették, semmi olyan erődítmény nincs, ahonnan Fanch fia János, aki csak eljegyezte György mester leányát, de vele házasságot nem kötött, hűtlenséget követhetett volna el, György mester fiai pedig kiskorúságuk miatt ily bűnbe nem is eshettek, János esztergomi érsekkel, Stibor és Marchaly-i Miklós volt erdélyi vajdákkal, Peren-i Imre titkos kancellárral, Bissenus Pál és Petgh-i Pál volt sziavon bánokkal, továbbá a közgyűlés szolgabíráival és esküdt ülnökeivel együtt a felperesek javára döntött s a birtokokat, miután azokba visszaiktattatta őket, örökre kezükön hagyja, az alpereseket pedig utasítja, hogy jogukat peres úton a királyon keressék. Szétszakadt hártyán, függőpecsétje hiányzik. Batthyány cs. lt. Acta antiqua. Alm. 5. lad. 3. Szt. Jakab nr. 212. 5990 Márc. 12. (Torde, XII. die ferie V. p. cinerum) Zantho-i Laachk Jakab és Thamasi-i Henrik fia János erdélyi vajdák és szolnoki ispánok az erdélyrészi nemesek és bármily más állapotú emberek számára tartott közgyűlésen Mereghyo birtokot, amelybe nótáriusuk, István mester Zenthkyral-i László királyi emberrel és a kolozsmonostori konvent megbízottjával meghatárolása után Bernay-i wayuoda (dictus) László fiait : Jánost és Bothust beiktatta, a hét megyének a gyűlésen résztvevő szolgabírái, esküdt ülnökei s más nemesek tanácsából, mivel az előttük történt kihirdetés alkalmával senki sem mondott ellen, örökre azok kezén hagyják. A határ sub uno magnó monte Theelgesszegh vocato egy kútnál
