Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

A határ iuxta quoddam fenile in angulo paludis Weghsaar vocate kezdődik s az irányát jelző földhányások a rét közepén egy fűzbokornál, valamint a mocsá­ron keresztül haladva tűritek elő, ott, ahol Zych-i Zsigmondnak Thaton nevű birtoka és Raxy területe találkozik. Itt az ügyvéd abbahagyta a határjárást, kijelentve, hogy Béren birtok az apácák Igal, Raxy és Bosny nevű birtokainak közepén, általuk körülzárva fekszik s a budai káptalan oklevelében felsorolt határjelek e birtokok külső szélein futnak. Mivel pedig az alperesek és a szom­szédok egyaránt megerősítették, hogy az apácák a három birtoknak mindég háborítatlan tulajdonában voltak, a kiküldöttek nem folytatták a határjárást. Végül Béren birtokot, t.L a vitás földet kezdték meghatárolni az alperesek kijelölése szerint. De már az első határjelnél penes quoddam pratum köröskörül fruges iobagionum antelatarum dominarum in prescriptis possessionibus ipsarum commorantium seminatas reperissent, quam scilicet metam dicti in causam attracti ipsorum fore et dictam possessionem Béren a possessione Dada nunc­cupata per eandem separari debere ipsasque fruges in circuitu eiusdem per dictos iobagiones ipsarum dominarum potentialiter seminatas fuisse et exi­stere retulissent s mert ezen a határjelen kívül, amely különben a privilegialis oklevélben nem szerepel, semmi mást nem találtak, ellenben megállapították, hogy Béren birtok a másik három közepén, általuk körülfogva fekszik, ezt, noha az alperesek szerint ősi öröklött birtokuk és eddig lakták is, a királyi ember az apácák birtokaihoz csatolta beiktatva őket abba. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Dl. 9041. 3882 Máj. 13. Gyulafehérvár, István erdélyi püspök Zs.-hoz. Ápr. 16. parancsának (3803. sz.) nem tudott eleget tenni, mivel a plébános a buzdi tized miatt a királyi rendelkezések ellenére a pápai curia-ban pereskedik. Szeredai : Séries 135. — Fejér X/4. 424., hiányosan. — Z.-W. III. 338. (Erdélyi káptalan It.) — Tört. Tár 1890. 133., reg. 3883 Máj. 13. Eperjes. András spalatoi érsek, egri püspökségi vikárius átírja a kisszebeniek számára, hogy jogaikat tizedperükben védelmezhessék, Zs. 1405 ápr 15. oklevelét (3794. sz.). Fejér X/4. 428. Fraknói : Kegyúri jog 104. szerint a keltezés téves volna, mivel az érseket a pápa 1408 jan. 2. rendelte ki vikáriusul. 3884 Máj. 16. Bodrog. Bodrog megye előtt a Barkiak birtokrészeik elfoglalása miatt tilta­koznak. Apponyi I. 254. 3885 Máj. 17. Buda. Zs. megtiltja, hogy az óbudai apácáknak főleg a csongrádmegyei Ador­jánban és Vastorokon tartózkodó jobbágyai felett bárki bíráskodjék. Fejér X/4. 402. (Dl. 9039.) Az eredetiben : Adoryan et Vosthorok. 3886 Máj. 17. (Bude, dom. a. Elene) Zs. előtt a biharmegyei Komady-i Domokos mester diák, a királyi curia jegyzője Zomlen-i Ramaz fia Mihály mesternek, a nagyobb kancellária jegyzőjének gyermekei : Gábor, János, István, Petro­nella, Veronika és Katalin nevében tiltakozik az ellen, hogy apjuk hat év előtt az erdélyi Jakotheleke nevű birtokának meghatárolásakor megengedte Kapós (dictus) László Monostor-i nemesnek, hogy a birtokhoz tartozó, annak határain belül északra fekvő földet Monostor birtokhoz csatolja. Hártyán, hátlapján nagy pecsét nyomával. Dl. 36.507. 3887 Máj. 17. (dom. p. Sopphye) A szepesi káptalan előtt Syroka-i László fiai : János és András, ámbár Mihály fia Lőrinc ellen vádat emelhetnének és elítél­tethetnék, amiért a sárosmegyei Syroka, Zenthkerezth, paruua Zenthkerezth, Vitezy, Kysvithezy és Corlathwagasa névű birtokokon levő részeiket a király oklevele értelmében Peren-i Péter volt székelyispán emberei, Sarus vár várnagyai két év előtt kifosztották, fogott bírák, főleg Tarkew-i Lőrinc fia Tamás, János fia János, Briseuich-i János fia Miklós és Gargo-i András fia Péter közbenjárá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom