Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)
is, atyja is folytonos háborúk közt élt: dici ne potest populum Florentinum unquam in ipsorum subsidium vei unicum peditem destinasse? Vajon elképzelhető-e, hogy vakmerően háborút kezd, amiből az egész világon szétszórtan élő firenzei kereskedőkre csak kár háramolhat? S éppen vele, aki a firenzeiekkel mindég csodálatos jóindulattal bánt s a háborúra soha okot nem adott? Kimerülve a 14 éven át tartó hadakozásban, hogyan viselhetne kint háborút, amidőn otthon minden erejét össze kell szednie a veszedelem elhárítására? A firenzei nép csak akkor üzen háborút, ha sérelem éri vagy szabadsága veszélybe kerül. Mivel egyik vonatkozásban sincs oka panaszra s mert nem vágyódik a bizonytalan győzelemre, azzal pedig tisztában van, hogy nem remélhet magának hasznot a szövetkezésből, biztos lehet, hogy hamis a vád, amelyet kétségtelenül ellenségei emeltek ellene. Nem akarja tagadni, hogy az apuliai királyi házhoz barátság fűzi. Verum sic amicos colimus quam inimicos nostre reipublice non paremus. Polgárait és kereskedőit, akik most országában tartózkodnak vagy" a jövőben oda jönnek, quos toti patrie tam utilitati fore credimus quam honori,. főleg pedig Iohannem de Tosinghis et socios, qui notabiliter in regno vestro mercantes ubilibet sunt famosi, jóindulatába ajánlja. Firenzei állami lt. Carteggio délia Signoria. Missive, reg. 25. fol. 28. Simonyi Ernő másolata után.M. Tud. Akadémia könyvtára. Kézirattár. Flórenci okmánytár I. k. 243. 1. —Jorga II. 98., reg. 2978 Febr. 6. (in Dorothée) és jún. 11. (f. IV. a. Viti) közt. (Pozsony város tanácsa előtt) Dytel doleator de Tirnauia elismeri, hogy Nynderthaym (dictus) Ulriknak 47 fonttal tartozik, kötelezi magát, hogy az összeg felét Szt. Mihály-, másik felét Szt. Márton-napkor (szept. 29. és nov. 11.) megfizeti, zálogul pedig leköti in piatea Schondorff levő házát, amelynek István kádár és Rahelsdorffer Márton a szomszédjai. A feljegyzés utólag áthúzva. Pozsony (Bratislava) város lt. Prot. act. 15. 1. 2979 Febr. 7. Kassa. Zs. Szeretvai Jánoshoz és Nagymiháiyi Jánoshoz. Adják vissza a kegyelmet nyert Lesznai Istvánnak (zemplénmegyei) birtokait. Sztáray II. 32. (Zs. 1422 jún. 6. okl.-ből. Dl. 8919.) 2980 Febr. 8. A szekszárdi konvent Szécsényi Frank országbíróhoz. Vesszős Jánosnak a tolnamegyei Battyán, Jánosi, Kompoltfalva és Malafalva birtokokban levő 47 lakott és egy elhagyott telkét, legelőit, szőlőit, rétjeit megbecsülve lefoglalta, Maréi Miklóst pedig mint rejtegetőt megidézte. Zichy XII. 82. (DI. 78.579.) 2981 Febr. 10. A leleszi konvent Zs. 1403 dec. 29. parancsára (2871. sz.) az iktatást elvégzi, Sztáray II. 33. (A leleszi konvent 1422 máj. 12. okl.-ből. Dl. 85.697.) Az 1404. oklevél eredetije : Dl. 84.818. Semsey cs. lt. 2 982 Febr. 11. A prágai egyetem bölcsészeti karán Szepesi András, előzőleg licentiatusí vizsgára bocsáttatva, ezt leteszi. Mon. Prag. 1/1. 378., 377. (Prágai egyetem lt.) 2983 Febr. 12. (in Leuchee, f. III. p. Scolastice) Zs. a leleszi konventhez. Iktassa be új adomány címén Bagdan-i Leukus fia Istvánt a szabolcsmegyei Bagdan birtok nyugati felébe, amely Bagdan-i Fekethe (dictus) János fia Péter, Farkasius fia Lőrinc s ennek fia : Mihály utódok nélküli halálával háramlott ad manus regias. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Leleszi konvent orsz. lt. Stat. lit. B. nr. 88. (F.) Febr. 12. Nürnberg levele, M. Gazdaságtört. Szemle 1900. 77., 1. 1405 febr 10—14. 2984 Febr. 13. Lőcse. Zs. Eperjes városnak, hogy falait rendbe hozhassa és teljesen felépíthesse, 12 évre elengedi a censust és a collectât. Wagner : Sáros 221. — Katona XI. 596. — Fejér X/4. 284. (Dl. 42.804.) Az eredetiben : animum nostrum hora iugi prepediunt, status ipsarum profectíbus, ipsas inhabitantium, Eperyes, perfectionis débita, cum eisdem tractatibus superinde, plurimum necessarios, computando, habere promittentes. A szöveg élén: Commissio propria domini regis.
