Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)

longo lapide Protliceni Kamen per viam de Chelopecii, exiendo Bukonye ad Jauor inter duas coadunationes lapidum lapis pro meta positus et de Jauor eundo per viam ad Smolyanc ad Troyace inclinando se ad sinistram de via et eundo de Troyaca per viam ultra magnam vallem super Brydo lapis magnus pro meta positus et eundo de Oblascina recto tramite exiendo silvam meta posita crux similiter lapidem, ubi est meta ipsorum de Lubicgh cum illis de Smolan. Garai Miklós horvát bán 1397 febr. 3. okl.-ből. (4626. sz.) 3947 Ápr. 26. Zs. János esztergomi érseknek adja a pilismegyei Bajon birtokot. Schmitth : Archiep. Strig. 71. — Schmitth: Ep. Agriens. I. 391. — Katona XI. 377., töredék ápr. 28. kelettel. — Fejér X/2. 264. (Esztergomi káptalan magán lt. Lad. 46. fasc. 1. nr. 2. Az eredetiben : Bayou.) 3948 Ápr. 26. Buda. Zs. a bácsi káptalanhoz. Tartson vizsgálatot Keresztúri István panaszára, amely szerint a Tolmácsiak földvári (Bács m.) halastavát kihalásztatták, rekeszét elrontatták, erdejét kivágatták. Fejér X/2. 331. (A 3995. sz. okl.-ből.) 3949 Ápr. 26. Buda. Zs. János zágrábi vikáriushoz. A zágrábi polgárokat János püspök visszatértéig őrizze meg jogaikban. Tkalőió I. 353. (Délszláv akadémia lt.) 3950 Ápr. 27. (III. die Marci) A budai káptalan előtt Zambo Miklós mester özvegye: Erzsébet Zs.-nak és Mária királynőnek visszabocsátja a férjének elzálogosított opidum seu districtum Segusd vocatum, mivel elengedték neki, valamint férje testvéreinek és rokonainak azokat a tartozásckat, amelyekkel Zambo ratione conductionis lucri camare regié adósuk maradt. Kötelezi magát, hogy Keresztelő Szt. János ünnepének nyolcadik napján (júl. 1.) János esztergomi érseknek, mint a király és a királynő képviselőjének átadja a Segusdról szóló zálogleveleket, vagy ha az érsek nincs Esztergomban vagy Budán, azokat letétbe helyezi az esztergomi káptalan sekrestyéjében, ő viszont az átadásról elismervényt kap tőlük. Ha esetleg csalárdul magánál tartaná a záloglevelek valamelyikét, az eleve érvénytelen. A budai káptalan 1396 ápr 10. okl.-ből. Batthyány cs. lt. Acta antiqua. Alm. 3. lad. 3. Atád nr. 24. (F). 3951 Ápr. 29. Buda. Zs. megtiltja az esztergomi káptalannak, hogy az őrsi és G6ikí királyi jobbágyoktól tizedet szedjen. Fejér X/2. 283. (A 4282. sz. okl.-ből.) — Bártfai Szabó : Pest 108., reg. 3952 Ápr. 30. Róma. IX. Bonifác pápa a fehérvári Mindszentek-kápolnát felkeresőknek búcsút engedélyez. Mon. Vat. 1/3. 293., kiv. — Mon. Rom. Vespr. II. 300., kiv. 3953 Máj. 1. A váci káptalan előtt Szűcsi Mihály özvegye a rédei (Heves m.) birtokrészek harmadát elzálogosítja 13 aranyfrtért. Fejér X/2. 319. (Dl. 28.942.) 3954 Máj. 1. A csornai konvent előtt Gerzsenyi Skolasztika átengedi birtokrészét Sobori Jánosnak. Hazai Okmt. I. 287. (Vöhöcki közbirtokosság lt. Vas m.) 3955 Máj. 3. (Bude, in inven. crucis) Zs. a leleszi konventhez. Mivel propter presentem nostram expeditionem exercitualem, quam deo duce contra Turcos et alios regni nostri emulos duximus instaurandam, minden per tárgyalását elhalasztotta, a konvent is halassza el bírság nélkül azt az esküt, amelyet Zeech-i Gál mester és György fia Jakab az előbbinek a római curiaból való visszatérte 23. napján kötelesek letenni Chapi-i Imre s Tamás fia Miklós valamint Strithe-i Mihály fia János ellenében. Papíron, a szöveg alatt pecséttel. Leleszi konvent orsz. It. Acta a. 1395. nr. 17. (F.) 3956 Máj. 3. (Bude, II. die XL. diei oct. medii quadr.) Kapla-i János országbíró előtt és engedélyével Zenthjacab-i Gergely fia László fia Mihály fogott bírák közbenjárására kiegyezve Ryma-i Mihály fiaival : Mátyással és Mihállyal, átengedi ezeknek azt a szőlővel beültetett vitás területet, amelynek Fedemes birtoktól Zenthjacab birtokhoz csatolása s hat tunella bor elvétele miatt 28 Zsigmondkori Oklevéltár