Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)

és a bárók előtt Zouard fiai a váradi káptalan átiratában bemutatták Lajos király 1357. oklevelét, amely szerint az uralkodó az Ordou-i nemesek földjét Zeuleus város felől László egri préposttal és Marochok mester Beregh-i comesszel meghatároltatta,a város által elfoglalt földjüket pedig visszaadatta. A polgárok viszont bemutatták Lajos királynak a váradi káptalan kiadványát megerősítő 1365. oklevelét, amelynek értelmében a király helyesbítette László prépost és Marochok ispán intézkedését, mivel a városnak az Ordou-i és Rakaz-i nemesekkel folytatott határperében nagyobb darab földet juttattak a nemeseknek és Pál szebeni préposttal, valamint Hedrehuar-i Miklós fia Miklós mester csongrádi ispánnal a nemeseknek csak annyi földet adatott át, amennyi Ordou-i és Rakaz-i jobbágyaiknak pro utilitate et commodo elegendő, a többit pedig, megjáratva a határt, a városhoz csatoltatta. A felmutatott oklevelek közül az 1365.-t megerősítve, a vitás földet a városnak ítéli meg, a határnak Lajos király oklevele szerinti megjárásával és iktatásával pedig megbízza János comitem capelle nostre doctorem decretorum, aki mellé a konvent küldje ki megbízottját. A leleszi konvent 1390 jún. 12. okl.-ből. (1554. sz.) 1512 Máj. 24. (in Dyosgeur, III. die penthec.) Ua. átírja Lajos királynak az előző számban említett 1365 dec. 27. oklevelét. A szöveg élén jobb felől : Deliberatio baronum. Hártyán, a szöveg alatt papírfelzetes pecséttel. Dl. 38.175. Újhelyi cs. lt. 1513 Máj. 24. (in Ykeruar, f. III. p. penthec.) Kanisa-i János fia Miklós tárnokmester Sarwar-i várnagyához, Donch fia Miklós mesterhez. Mihály vasvári prépost és a káptalan panasza szerint populi et iobagiones ipsorum in possessione Sydofelde vocata commorantes collectam per ipsos impositam extradare non curassent et non curarent de presenti contumaciter et ausu temerario conservando. A prépostot és a káptalant segítse a collecta behajtásában és a népeket szorítsa rá annak megfizetésére. Papíron, a szöveg alatt gyűrűspecsét töredékével. Vasvári káptalan magán lt. Lad. 1. f. 3. nr. 20. O, L. Fkgy. 1514 Máj. 24. A vasvári káptalan előtt Harkai István birtokait átengedi apjának. Hazai Okmt. IV. 228., aug. 4. kelettel. (A vasvári káptalan 1402 máj. 12. okl.-ből. Sopron város lt.) Házi 1/1.231., reg. isis Máj. 24. A váci káptalan Zs. ápr. 26. parancsára (1465. sz.) az iktatást elvégzi. Békefi : Pásztó I. 281. és 273., reg. (Zs. 1405 nov. 24. okl.-ből. Dl. 7507.) — Ortvay : Temes 350. (Ugyanazon oklevél más példányából. Dl. 9107.) Az oklevél eredeti példánya : Dl. 7596. isié Máj. 24. (f. III. p. penthec.) János jászói prépost és a konvent Zs. 1390 ápr. 27. parancsára (1467. sz.) Knol Péter erdélyi püspök és testvére : Knol Miklós Sepheg nevű birtokát Rozgon-i Simon és Somos-i Elek mesterekkel, Wyhel, Patak és Telkybanya városok populi et hospites-e jelenlétében, mivel a területet propter arduitatem terrarum dicte possessionis per montes et silvas ac valles felmérni nem tudta, a következő módon meghatárolja : Prima meta a parte orientis inciperet iuxta quendam fluvium Olsoka vocatum supra molendinum Horwad (Hornad) et infra Stanizlowluza (Stanislalasa), ubi unam metam terream erexissent, abhinc in quadam via eundo versus meridiem ipsa via divideretur in duas partes, quarum una duceret ad dictam possessionem Sepheg et secunda ad quandam vallem, que unomodo dicitur Kuzepwelgh et aliter Wezwerespataka, ibi sub quadam arbore Bykfa vocata metam terream élevassent, in eadem valle per bonum spatium transeundo penes quendam puteum metam