Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951)

584 1398 április 29 — május 6 fia Miklós comes vizsgálata szerint Nadasd-i András — apjának : Tamásnak és nővérének, Gelse-i Pethu fia György mester özvegyének ösztönzésére •— amidőn ezen Gelsa-i Pethu fiai : János és Tamás mesterek in servitiis regalibus in portu Keue exercitantium more voltak elfoglalva, cinkosaival fegyveresen az említett György mester Gelse-i házából ennek javait, t. i. fegyvereket, ruhákat, ezüst poharakat és öveket, továbbá magnam quantitatem thesauri in auro et argento elvitt. Papíron, hátlapján egy nagyobb és két kisebb pecséttel. Festetics cs. lt, Keszthely. Castriferrei 94/95. 5298 Ápr. 29. Róma. IX. Bonifác pápa Magyi György egri egyházmegyei clericusnak adja a szabolcsi főesperességet. Mon. Vat. 1/4. 70., kiv. — Egri egyházm. tört. III. 213., kiv. 5299 Máj.1. Szentimre. Sweyrchtz-i János erdélyi alvajda bizonyítja, hogy Mártonfalvai Jánost még akkor, amidőn Stibor vajdának a nikápolyi ütközetből való hazatértekor az alvajdai tisztet elnyerte, beiktatta Alamor és Székes birtokokba. Fejér XI. 480., reg. — Z.-W. III. 218. (Dl. 8314.) 5300 Máj. 1. (in oct. Georgii) Domokos leleszi prépost és a konvent előtt Pelsewlch-i Bebek Detre nádor ítéletlevele értelmében Kallo-i Lewkus fia Miklós ötvened magával leteszi az esküt arra vonatkozólag, hogy Rakamaz-i Illés fia László familiárisát : Egyedet és a kiskorú Jakabot, ugyancsak familiárisát, éjnek idején rajta kapta, amint Gyoman-i részbirtokán az ő jobbágyainak épületfáját négyökrös szekéren elszállították és ezért Egyedet Szabolcs megye alispánja és szolgabírái által Kalló faluban felakasztatta. Papíron, zárlatán pecsét töredékével. Dl. 52.984. Kállay cs. lt. 8301 Máj. 3. Újlak. Zs. Kaláznói Mihálynak és Keresztúri Garázda Péter fiainak adja Aparï János tolna- és zalamegyei birtokait. Zala vm. II. 351., említés. (Garai Miklós nádor 1408 júl. 26. ítéletleveléből.) — Tartalmi kivonata Zs. 1408 dec. 19. okl.-ben: Dl. 67.825. Tallián cs. lt. 5302 Máj. 5. (in Wylak, dom. p. inven. crucis) Zs. Marchal-i István fia Miklós mester temesi ispánnak főleg a törökök ellenében az ország védelme közben szerzett érdemeiért, valamint testvére : István mester haláláért, aki a Bayzath császárral in campo maioris castri Nicapolis vívott ütközetben török fogságba esett s ott elhunyt, neki és testvéreinek : Péter s Dénes mestereknek, valamint unokatestvéreinek : János fia Györgynek és István fia Miklósnak adja a prelátusok és bárók tanácsából a somogymegyei Babocha birtokot a hozzátartozó Komlós, Zederegh, Deche, Petherhyda, Nyerés, Nethech, mindhárom Kazaw birtokkal ac prediis ceterisque possessionibus. A birtok Prodauiz-i Mychk bán fia István fia Istváné volt, ő azonban elveszítette, amidőn a hűtlen Chachtornia-i Lachk fia István fia István vajdához, Symonthornia-i Dénes vajda fia Istvánhoz és Lachk fia István fia Miklós vajda fiához: Debregezd-i Andráshoz csatlakozva, meg akarta akadályozni, hogy a sziavon, dalmát, horvát vidékekről hazatértekor per fluvium Drawe átkelhessen s amidőn ez nem sikerült neki, a rendkívül megerősített Zenthgyurgh várban, amelyet azután cinkosai kezéből csak fáradságos ostrommal sikerült kiragadni, vonta meg magát, majd külföldre menekült. Valamennyi várát és birtokát akkor Wyfalu-i Miklós fia László mester kapta adományul, ő azonban most utódok nélkül halt el. Zs. 1406 jan. 21. okl.-ből. Dl. 8312. (F.) A Laczkfiak hűtlenségét elbeszélő rész megegyezik az 1398 dec. 27. oklevél (5627. sz.) szövegéveL 5303 Máj. 5. Róma. IX. Bonifác pápa megengedi, hogy Madarasi Benedeket, az erdélyi Szt. Mihály-oltár rectorat gyóntatója feloldozhassa. Mon. Vat. 1/4. 70., reg. 5304 Máj. 6. Várad. Lukács váradi püspök a Várad melletti pálos kolostornak szántóföldet ad. Bunyitay I. 219., kiv. (Dl. 8313.)