Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. d. Magyar levéltárosok a dualizmus korában
vezett kiadványa (1882) ismeretlen okból nem jelent meg.153 Mint ahogy a tervezett formában nem jelent meg Károlyi Fejérpataky Lászlóval közösen tervezett, Erdély I. Ferdinánd-kori történetére vonatkozó forrásokat tartalmazó munkája sem.154 Nyomtatásban megjelenő forráskiadványai közül kiemelkednek a váradi békéről, illetve Fráter György működéséről készített munkái.155 Előbb társszerkesztője, majd szerkesztője volt a Magyar Országgyűlési Emlékeknek (1884-től, a IX-X. kötetet Fraknói Vilmos társaságában, a XI-XII. kötetet már egyedül adta ki). Történetírói működésének egyik csúcsát az Illésházy-perről készített monográfiája jelentette.156 Az országgyűlési források közzététele kapcsán mintaszerű tanulmányban tisztázta a híres 1604. évi XXII. artikulus keletkezését.157 Szekfű Gyula Károlyi Árpádot az első modem értelemben képzett magyar történetírónak tartotta. Róla írt tanulmányában megállapította, hogy Károlyi legnagyobb érdeme az Institutban elsajátított középkori forráskritikának az újkori forrásokra történő alkalmazása. Kora újkori források felé fordulását elősegítette, hogy munkahelye, a bécsi Staatsarchiv középkori forrásokban viszonylag szegény, viszont újkori anyagokban kimeríthetetlenül gazdag volt, amelyek közül a jól képzett Károlyi szisztematikus közléseket hajtott végre. Kiemeli forráskritikáját, mértéktartását, ugyanakkor olyan embernek mutatja be, mint aki képes vállalni esetleges részrehajlását is, munka- módszerét „objektív genetikus módszer”-nek nevezi.158 Röviden érinteni kell Károlyi hivatali előmenetelét, amely egyedülálló a Bécsben dolgozó magyar levéltárosok között, hisz teljes hivatali pályát futott be a fogalmazógya- kornokságtól az igazgatóságig. 1886-ban már I. osztályú levéltári fogalmazó, 1888-ban levéltámoki kinevezést kapott, előmenetelét a politika is befolyásolta. 1888. november 14-én a magyar delegáció amellett kardoskodott, hogy egy magyar magasabb állásba kerüljön a HHStA-ban. Ameth, hogy idegenek bejutását meggátolja, Károlyit két kollégája elé helyezve levéltárossá nevezte ki.159 Amint azt korábban is láttuk, 1892 októberében Fáik Miksa indítványára a delegáció kérte egy második, magyaroknak fenntartott aligazgatói hely létesítését. Ameth, hogy ismét kivédje egy „ejtőernyős” megjelenését, Károlyi kinevezése mellett foglalt állást, aki bár éppen ekkor kapott Budapestről meghívást Salamon Ferenc halála folytán megüresedett történeti tanszék átvé153 Lukinich Imre ismertetése szerint az MTA Történettudományi Bizottsága másolatgyűjteményében 1551- 1576 közötti időről készült, nagyobb részt Károlyi kezétől származó másolatok találhatók. Lukinich Imre: A Magyar Tudományos Akadémia történettudományi bizottsága másolat- és kéziratgyűjteményének ismertetése. Bp. 1935, 50. - Később a vállalkozást lefedte Gustav Turba munkája: Venetianische Depeschen vom Kaiserhofe - Dispacci di Germania. Hg. von d. historischen Kommission der kaiserl. Akademie der Wisschenschaften in Wien. 1. Abt., 1—III. Wien 1889-1895. 154 „Okmánytár Erdély történetéhez I. Ferdinánd uralkodása alatt. Közlik Fejérpataky László és Károlyi Árpád. I. Kötet. Az 1551. év eseményei. Vö. Lukinich, A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi bizottsága, 49. 155 Károlyi Árpád: Adalékok a nagváradi béke s az 1535-1538. évek történetéhez. Bp. 1879. - Uö: Fráter György levelezése 1535-1551. Bp. 1881. 156 Uő: Illésházy István pere. Bp. 1883. 157 Uö: A huszonkettedik artikulus. (Az 1604. XXII. Törvényczikk). Történelmi tanulmány. Bp. 1889. Klny. a Budapesti Szemléből. 158 Szekfű, Károlyi Árpád, a történetíró, 21, 25. 159 Bittner, Károlyi a levéltámok, 177. 42
