Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. d. Magyar levéltárosok a dualizmus korában

telére, végül némi győzködés után, az aligazgatóság elfogadása mellett döntött.160 Ezentúl az egyik aligazgatónak vagy magának az igazgatónak a HHStA-ban magyarnak kellett lennie. Karrierje csúcsára 1909-ben jutott, amikor kinevezték a levéltár igazgatójává és udvari tanácsossá, amely posztról 1913-ban hatvan évesen, 35 év szolgálati viszony után, mint címzetes osztályfőnök (Sektionschef) vonult nyugalomba. Károlyit az uralkodói kegy a rendes 13 800 koronás nyugdíjon túl évi 1000 koronás pótlékban részesítette.161

Kevésbé látványos karriert futott be, bár a levéltár legsokoldalúbb és leghasznosabb munkatársai közé tartozott Győry Árpád, aki Albrecht főherceg háziorvosának a fiaként gimnáziumi tanulmányait a kremsmünsteri bencés apátság gimnáziumában végezte, majd a bécsi egyetemen tanult jogot.162 Győry levéltári alkalmazását magyar származásának köszönhette. Ameth minden bizonnyal úgy vélte, hogy a bécsi kötődésű, de magyarnak számító Győry Árpád felvételével sikerül a csekély számú magyar tisztviselő alkalmazása miatt folyamatosan őt érő kritikákat elhallgattatni. Az 1884. február 21-én a fogalmazógyakomokként felvételt nyert, jogász végzettségű Győrynek Ameth engedélyezte az Institut für Österreichische Geschichtsforschung elvégzését.163 A második magyar levéltáros működését szép kézírása miatt a levéltár titkárságán kezdte meg, hosszú időn át feladata volt a levéltár irattárához tartozó mutató készítése (AB 546). Később a levéltár belga és németalföldi aktáit dolgozta fel (AB 186, 196/1), az 1890-es évektől Károlyi irányítása alatt a kelet-európai részlegben tevékenykedett, majd Károlyi nyugdíjazása után a magyar referenciát is átvette, és egészen 1918-ig vezette. Ekkor egészített ki egy korábbi iratjegyzéket a budai kormányzóság 1848-1860 közötti iratairól, és elkezdte az 1848-as minisztériumi anyag feldolgozását. Győry sokoldalúságát bizonyítja, hogy a könyvtár vezetése is egy időben az ő vállaira hárult. Az 1902-ben átadott új épületben a könyvtár helységeit az ő elképzelései alapján alakították ki. 1900- tól, illetve 1905-től pedig a Habsburg családi levéltár, a Hausarchiv és az udvari levéltárak referenciája is ráhárult. A HHStA Gesamtinventarja szerint mindkét levéltárban számos segédleten ismerhető fel Győry jellegzetes kézírása. Hivatali pályája során az aligazgatóságig emelkedett (1884. február 21. fogalmazógyakomok a HHStA-ban, 1886. március 25. II. oszt. levéltári fogalmazó, 1892. április 25.1. oszt. levéltári fogalmazó, 1898. június 24. címzetes levéltámok, 1901. december 10. császári asztalnok, 1902. november 4. Ferenc József-rend lovagja, 1904. október 30. levéltámok, 1907. szeptember 27. címzetes osztálytanácsos, 1909. május 12. osztálytanácsos, 1913. már160 Károlyi Árpád Szilágyi Sándorral folytatott terjedelmes, eddig kevés figyelemre méltatott levelezését olvasva úgy tűnik, hogy Károlyi felismerte személyének fontosságát, és hazatérését emlegetve, próbálta meg helyzetét javítani. Megtörtént, hogy taktikája sikeresnek bizonyult, és magyar támogatói nyomására valóban elő is léptették őt, mint pl. 1882-ben, amikor első osztályú fogalmazó lett. OSzKK Fond IX/759 Károlyi Árpád levele Szilágyi Sándorhoz 1882. november 5. (380. sz.)

161 Igazgatói kinevezésére: HHStA Min.d.Ä. Adm. Reg. F 4 Kt. 457. Generalia, Revirenment 159. (Károlyi 11 000 koronás fizetést kapott igazgatóként és hozzá 2200 „Aktivitätszulage” járt még neki) - Nyugdíjazása: ugyanott Kt. 459. Revirenment 281.

162 Életére: Gesamtinventar I. 49-50. - Seidl, Das Österreichische Staatsarchiv, 136. - Fazekas, Magyar levéltárosok Bécsben, 81. - Személyi anyaga: HHStA Min.d.Ä. Adm. Reg. F 4 Kt. 113. Konv. „Győry”. - Hagyatéka: HHStA Nachlass Győry.

163 Lhotsky, Geschichte des Instituts, 186-187.

43