Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. d. Magyar levéltárosok a dualizmus korában

beosztottja, Ludwig Bittner Károlyi 80. születésnapjára írt, már többször idézett cikkében. Nyugodtan kijelenthető, hogy Károlyi Árpád nélkül a dinamikusan fejlődő magyar történettudománynak nem sikerült volna ilyen rövid idő alatt, ilyen mélységben hozzáférni a HHStA-ban őrzött levéltári anyaghoz. Annál is inkább, mert nem szabad elfeledni, hogy a levéltár feldolgozottsága a mainál sokkal csekélyebb mértékű volt, az elkészült segédletek egy részét pedig, az érvényben lévő kutatási korlátozások miatt nem adták a kutatók kezébe. Károlyi fáradhatatlanul tájékoztatott, rengeteg másolatot készített, forrásközleményt tett közzé, illetve a gondjaira bízott állagokhoz segédleteket készített.

Károlyi tájékoztató tevékenységéről tanúskodnak a HHStA házi irattárában őrzött, részben magyarul írt levelek, amelyekben különböző kérdésekben kértek magyar történészek, levéltárosok, vagy éppen magánemberek tájékoztatást tőle, szinte egyszemélyes intézményként működött e téren. Ameth már 1883-ban arról írt, hogy Károlyi idejének nagyobb részét (a napi hivatali órák száma ekkor még csak öt volt) a nagyszámú megkeresés és kérelem köti le, Bittner pedig említett cikkében, amelynél szebbet és alaposabbat aligha lehet Károlyiról, a levéltárosról írni, kiemeli, hogy milyen alapossággal intézte a legjelentéktelenebb megkereséseket is.146

Jellemzőnek lehet nevezni azokat a sorokat, amelyeket 1915-ben Rajzok a török világból című három kötetes munkája bevezetőjében Takáts Sándor írt le róla: „Károlyi Árpád minden törekvő és munkás embert támogatván, engem is szeretettel fölkarolt. S Bécs erdőkoszorúzta hegyei között számtalanszor tárgyalgattuk kutatásaimnak eredményeit. Minden sikeremnek ő örvendett a legjobban; ha tévedtem ő vezetett át az álta- lúton; ha valamit nem ismertem, megnyitotta előttem páratlan ismeretei kincses tárházát. Európa egyik legkiválóbb levéltára az ő vezetése alatt állván minden kitelhető módon megkönnyítette ott a munkámat. Szóval, mint a többi történetírónak, úgy nekem is, gyámolom, tanácsadóm és buzdítom volt. A tűzkő önmagától nem tüzel, hanem kemény aczéllal kell a tüzet belőle kikeresni. Károlyi volt a mi aczélunk, az ő ismeretei csalták ki belőlünk a szikrákat! Fejtette vágyainkat, gyarapította ismereteinket, fegyverezte erőnket.”147

Károlyi egész levéltárosi működése során magyar és a kelet-európai osztályban dolgozott, előbb Fiedler irányítása mellett, majd annak nyugdíjazása után, mint a referatúra (1888) vezetője. A Staatenabteilungen kelet- és délkelet-európai állagait (Polonica, Rus- sica, Illyrico-Serbica) mind a mai napig az általa készített segédletből használják a kutatók (AB VIII/7/Bd. 1-3., régi jelzete 200/1,2.). Rendezte az 1927-ben kiszolgáltatott Flungarica aus Privatbibliothek Seiner Majestät állagot (AB 311, ma: MNL OL I 50). Keze nyomát magán viseli azonban az Ungarische Akten (Hungarica) is. Cédulakatalógust készített a birodalmi levéltárakból, nevezetesen a Friedericiana állagból ide áthelyezett iratokhoz.148 1880-ban a Spital an der Drau-i Portia levéltár legértékesebb iratai Bécsbe kerültek, és azt az akkor uralkodó pertinenciaelv alapján szétosztották. A mint146 Ameth előterjesztését idézi: Bittner, Károlyi a levéltámok, 175. 12. j., illetve uo. 198-199.

147 Takáts Sándor: Rajzok a török világból I—III. Bp., 1915.1. kötet VI.

148 Ma: ÖStA HHStA UA AA Fase. 1. Konv. A. „(Aus Fridericiana) Hungarica 1463-1490” föl. 1-65. és Konv. B. „Friedericiana II” föl. 1-96. Az elkészített cédulák ma a HHStA használaton kívüli segédletei között találhatók: AB 537/1.

40