Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - III. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a Monarchia felbomlásától a II. világháború végéig (1918-1945) - III. c. Magyar történeti kutatások a két világháború között Bécsben
dúlhatott az addig tilalom alá eső 1847-1894 közötti iratanyag kutatása. Hozzáférhetővé vált tehát a Kárpát-medence lakóinak modern nemzetté formálódásában olyan fontos szerepet játszó 1848/1849-es eseményekre és rákövetkező neoabszolutista időkre vonatkozó forrásanyag. Az első ösztöndíjasok már 1920 őszén Bécsbe érkeztek (1920. október 21. Mályusz Elemér és Hajnal István érkezése). Arról már röviden esett szó, hogy a volt közös levéltárosok, majd a levéltári delegátusok, különösen az idős Károlyi Árpád (igazgató 1921— 1926, kurátor 1926-1931) milyen nagy szerepet játszottak az új intézet megszervezésében, majd üzemben tartásában. Mivel az Intézet történetéről Ujváry Gábor tollából modern monográfia áll rendelkezésre, ezért ez alkalommal csak néhány, a levéltártörténet szempontjából fontos pont kerül kiemelésre. A Történeti Intézet 1921-1948 között 161 ösztöndíjasnak adott otthont, akik többségében levéltári kutatást is folytattak. Közülük sokan a Fontes sorozat egyes kötetein dolgoztak. A sorozat mintegy negyven kötetének többsége a bécsi levéltári forrásanyagra alapszik, elég legyen Széchenyi István döblingi irathagyatékának kiadására (Budapest 1921-1925), Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök perirataira, József nádor irataira, vagy Steier Lajos és Thim József 1848-as nemzetiségi mozgalmakat feldolgozó munkáira gondolni, vagy Szekíü Gyula magyar államnyelv történetére vonatkozó munkáját és Miskolczy horvát kérdés történetét bemutató művét idézni.364 Az 1847 utáni forrásanyag megnyitása az 1920-as években egyébként is felcsigázta az érdeklődést, így a Történeti Intézet szervezte és támogatta kutatások mellett más segítséggel is érkeztek Bécsbe magyar történészek, kisebb részben újságírók, illetve a már 1918 előtt itt működő történészek közül is néhányan tovább folytatták kutatásaikat. Az előbbiek csoportjába sorolható az újságíró Tábori Koméi (1879-1944), aki 1920-1921- ben elsők között folytatott kutatásokat a titkosrendőrség 19. század közepi tevékenységére vonatkozó anyagokban.365 Az 1918 előtt működő történészek közül Wertheimer Ede és Fraknói Vilmos működéséről már röviden megemlékeztem. A visszatérők közé tartozott Angyal Dávid, aki 1919- ben elhagyva a török kort az 1848-1849-es forradalom történetén dolgozott, majd 1922- ben Fáik Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott, akkor még Bécsben őrzött levelezését készítette elő kiadásra.366 Az 1920-as évek második felében az 1850-1878 közötti osztrákangol viszonyok történetén dolgozott.367 A Bécsi Magyar Történeti Intézet vezetése mellett (1930-1935) maradt energiája, hogy az uralkodó 100. születésnapja alkalmából kapott kormánymegbízás teljesítése érdekében Ferenc József életrajzára vonatkozó kutatásokat folytasson.368 Angyal igazgatósága befejeztével is Bécsben maradt, egészen 1938 nyaráig, 364 A sorozat köteteinek ismertetése: Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. Bp. 1971, 234-235. 365 Tábori Kornél: Titkos rendőrség és kamarilla. Bp. 1921. ÖStA HHStA Kurrentakten 1920: 942., 1921: 236. 366 Uo. 1919: 277., 1920: 800., 1921: 53., 1922: 32. - Angyal Dávid: Fáik Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelezése. Bp. 1926. 367 ÖStA HHStA Kurrentakten 1927: 1664., 1928: 120., 1929: 993. 368 Uo. 1930: 3269., 4144. (Zsófia főhercegnő naplói), 1933: 2409., 1934: 725., 1935: 1., 1936: 1., 1937: 1. Angyal Dávid: Az ifjú Ferencz József. Bp. 1932. 79
