Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Hivataltörténeti rész - III. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a Monarchia felbomlásától a II. világháború végéig (1918-1945) - III. c. Magyar történeti kutatások a két világháború között Bécsben

az Anschlussig, és csak ekkor tért vissza Budapestre.369 Utoljára 1937-ben kutatott a HHStA-ban, nem csupán eredeti iratanyagot forgatott, hanem a bajor állami levéltárból is kölcsönöztetett iratokat a Staatsarchiv kutatótermébe.370 Angyal Dávid és a HHStA levéltárosainak jó kapcsolatát mutatja, hogy 1934-ben a Ferenc József ifjúságáról írt cikke a levéltár folyóiratában, a Historische Blätterben is napvilágot látott.371

Az új generáció tagjai közül érdemes Mályusz Elemér nevét megemlíteni, aki 1920- ban Hajnal István társaságában az egyik első ösztöndíjasa volt a Bécsi Történeti Intézetnek, az 1849 utáni nemzetiségi kérdés történetéhez, majd 1922-ben Domanovszky Sándor irányítása mellett József nádor életére gyűjtött anyagot, 1923-1927 között több éven át Sándor Lipót nádor iratai kiadásához kutatott, majd 1929-ben újabb nagyszabású vállalkozásba kezdett, II. József türelmi rendelete születési körülményeit kezdte feltárni.372 Ez utóbbi munkának külön értéke, hogy nem csekély mértékben olyan Staatsrat anyagot dolgozott fel, amely ma már nem létezik.373 1933-ig, minden évben megfordult személyesen Bécsben, ezt követően 1939-ig élve a levéltári szerződésből fakadó lehetőséggel, a korábban feltárt iratokat kikölcsönöztette az Országos Levéltárba Budapestre. Az utolsó kölcsönzési ügylethez már szükséges volt a birodalmi Belügyminisztérium engedélye.374

A középkorász Domanovszky Sándor (1877-1955) 1918 előtt nem fordult meg kutatóként a HHStA falai között, az 1918 után felszabaduló forrásanyag és a magyar történettudomány súlypontjának megváltozása azonban őt is elérte, 1921-1932 között évente folytatott kutatásokat József nádor iratainak összegyűjtéséhez, 1933-ban már csak iratokat kölcsönzött. Utoljára 1944-ben bukkant fel neve, amikor a József nádor életrajzához fotókat kért.375

A magyar történeti kutatás, illetve a bécsi magyar intézetek kulcsszerepét bizonyítja a HHStA kutatóíveinek átvizsgálása. E szerint 1933-ban 51 magyar kutató végzett a levéltárban munkát, közülük nem kevesebb, mint 27 fő jelölte meg lakhelyként a Museumstrasse 7. számot. Eszerint ők a Bécsi Magyar Történeti Intézet vagy a Collegium Hun369 Ujváry, Gyötör a gondolat, 188.

370 ÖStA HHStA Kurrentakten 1937: 1096., 1730.

371 Angyal, Dávid: Die Jugendjahre Franz Josephs (1830-1848). In: HB1 6. Heft (1934) 78-88. A cikk első oldalán olvasható megjegyzés szerint lényegében a Századok 1934. évfolyamában napvilágot látott cikk fordításáról van szó.

372 ÖStA HHStA Kurrentakten 1920: 35., 1921: 54., 1922: 33., 520. (nemzetiségi kérdés 1848 után Magyar- országon, segédmunka Domanovszky professzornak), 1924: 154., 1925:2051., 1926: 158., 212. (Sándor Lipót nádor élete), 1929: 2932., 1931: 524., 1931: 2148., 1932: 155., 1933: 1926. (II. József türelmi rendelete), 1936: 3766., 1937: 568., 2934., 3672. (iratkölcsönzések).

373 Mályusz Elemér: A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus. Bp. 1939; Uő: Iratok a türelmi rendelet történetéhez. Bp. 1939. Megküldi műveit a HHStA-nak: uo. ÖStA HHStA Kurrentakten 1940: 2172.

374 Uo. 1939: 714.

375 Uo. 1921: 999., 1922: 3., 1923: 175., 183. (József nádor), 546. (1795. évi Zinzendorf naplókat használja), 1925:2362., 1926: 72., 1927: 2491. (József nádor), 1931:2113., 1932:2334. Iratkölcsönzésre uo.: 1924: 211., 687., 787., 1933: 146., 550., 1944:444. (fotót kér). Kapcsolatára a Bécsi Magyar Történeti Intézettel és bécsi tartózkodásaira: Ujváry, Tudományszervezés - Történetírás, 186-187. Bécsi kapcsolatait mutatja, hogy Harold Steinacker az Osztrák Tudományos Akadémia almanachjában írt róla nekrológot: Almanach der Österreichische Akademie der Wissenschaften 1955.

80