Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - III. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a Monarchia felbomlásától a II. világháború végéig (1918-1945) - III. c. Magyar történeti kutatások a két világháború között Bécsben
Noha az Anschluss 1938-ban nem hozott látható változást, a magyar fél szükségesnek érezte érdekeinek megóvását egy újabb szerződés előkészítésével. A német-magyar kulturális tárgyalások után a német birodalmi belügyminisztérium, mint levéltári főhatóság utasította is Ludwig Bittnert, a Reichsarchiv Wien igazgatóját, hogy kezdje meg a tárgyalásokat a magyar féllel. A tárgyaló felek, Bittner és Miskolczy már meg is egyeztek, amikor a német belügyminisztérium utasította küldöttét a tárgyalások beszüntetésére. Mivel a magyar külügyminisztérium ezek után úgy látta jónak, ha tovább nem bolygatják a levéltárak kérdését, a tárgyalások újrafelvételére nem került sor. A későbbiekben, 1941-ben azután Miskolczy mégis kísérletet tett arra, hogy az igazgató útján német részről beleegyezést nyerjen, hogy legalább egy új „Delegierten-Anwärter” kiküldhető legyen, ezáltal ne következhessen be olyan helyzet, hogy személyi változások miatt hiúsuljon meg az egyezmény.361 Miskolczy azonban eredmény nélkül fáradozott az ügyben, mert újabb kiküldött kirendelésére csak a háború után került sor. Az aggályok ellenére a háború nem befolyásolta a levéltári területen kialakult viszonyokat, a magyar delegátusok a háború alatt zavartalanul működhettek tovább. lll.c. Magyar történeti kutatások a két világháború között Bécsben A két világháború közötti Bécshez kapcsolódó magyar történeti kutatások elválaszthatatlanok a Klebelsberg Kuno (1875-1932) által életre hívott Bécsi Magyar Történeti Intézettől (1921-1948), illetve a Magyar Történeti Társulat újkori források kiadását célul kitűző kezdeményezésétől, a Fontes historiae Hungaricae aevi recentioris (Magyarország újabbkori történetének forrásai) sorozattól.362 Klebelsberg már nem sokkal a Magyar Történeti Társulat elnökévé történő választása után nagyszabású forráskiadási tervet prezentált (1917), amely öt alsorozatra oszlott volna.363 A tervezet kimunkálásában a bécsi levéltárosok csapata, Károlyi Árpád, Szekfu Gyula és Eckhart Ferenc fontos szerepet játszott. A kiadványsorozat a modem kori Magyarország problémáinak (nemzetiségi kérdés, nacionalizmus etc.) jobb megismerését célozta meg a történeti gyökerek feltárása révén. Klebelsberg abban bízott, hogy vállalkozásával a magyarság politikai gondolkodása reálpolitikai irányba terelhető. A terv még nagyobb hangsúlyt kapott a Monarchia, illetve a történeti Magyarország felbomlása révén, köszönhetően annak a ténynek is, hogy Klebelsberg komoly politikai súlyhoz jutott, előbb mint belügyminiszter (1921-1922), majd mint kultuszminiszter (1922-1931). A meghirdetett kutatási program megvalósítását nagymértékben elősegítette, hogy 1918 után megin361 MNL OLY 1 213. doboz Jánossy Dénes megjegyzésével és 1941. január 29. Bécs kelettel Miskolczy Gyula 1940. december 5-i memoranduma. 362 Bécsi Magyar Történeti Intézetre: Miskolczy Gyula: Das Institut fur ungarische Geschichtsforschung in Wien und seine Publikationen. In: MÖStA 12. (1962) 577-594.; Ujváry, Tudományszervezés - Történet- írás - Forráskritika; Uö: „Gyötör a gondolat, hogy nem dolgoztam eleget.” Angyal Dávid, a nevelő, a könyvtáros, a tudós-tanár és az intézetigazgató. In: A konzervatív kortárs, 96-191., különösen 156-189. 363 Magyarország újabbkori történetének forrásai. In: Sz 51. (1917) 337-344, különösen 341. 78
